Levéltári Szemle, 48. (1998)

Levéltári Szemle, 48. (1998) 4. szám - Cseh Gergő Bendegúz: Adalékok a magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizottság szervtörténetéhez / 16–24. o.

Edgcumbe tábornokok, az amerikai, illetve az angol katonai misszió vezetői a szovjet indítványt vitaalapként próbálták értelmezni, és abból kiindulva kívánták a bizottságok működését átformálni - kevés eredménnyel. Vbrosilov marsall sem az említett amerikai javaslatokat, sem a szovjet fél által kidolgozott módosított Alapszabályt

11 nem volt hajlandó megvitatni a nyugati missziók vezetőivel. Az 1945. augusztus 22-én tartott hivatalos ülésen Key tábornok vetette fel az általa csupán szovjet javaslatnak tekintett alapszabály-módosítás ügyét, Vorosilov azonban még a kérdés szóba hozatalát is félreértésnek minősítve kijelentette, hogy javaslatról vagy tervezetről szó sincs, csak az általa kiadott új alapszabályról. Ezen az ülésen fogalmazódott meg legmarkánsabban, hogy a szovjet fél a vitaalapul elfogadott indítványt úgy kezelte, mint amely kizárólag a romániai, bulgáriai, illetve finnországi Szövetséges Ellenőrző Bizottságok eljárásmódjának revíziójához szolgáltathat alapot.

12 A második periódus, tehát a háború vége és a békeszerződés életbe lépése közötti időszakban a módosított és sok vitát kiváltó alapszabály több ponton találkozott az amerikai és brit követelésekkel. Szabad utazást engedélyezett az országban a nyugati missziók tagjainak (előzetes bejelentési kötelezettség mellett), a ki- és beutazási kérelmek elbírálásának határidejét pedig egy hétben határozta meg. Megszabta a hivatalos ülések összehívásának rendjét, a magyar kormánynak szóló és „elvi" kérdéseket érintő utasítások kiadásának előfeltételéül pedig az amerikai és brit képviselők előzetes egyetértését írta elő. Nem történt változás viszont az „elvi" (vagy „legfontosabb") kérdések eltérő értelmezése terén: a nyugati delegációk szinte minden ülésen felemlített sérelme az információktól - s így a tényleges döntésektől - való elzártság maradt. Továbbra is csak a SZEB szovjet vezetőségén keresztül tarthatták a kapcsolatot a magyar kormányszervekkel, s a szabályzat azon pontja is papíron maradt, hogy az amerikai és angol tiszteknek joga volt bármilyen, a SZEB működésével kapcsolatos levélről, utasításról másolatot kapni. Az új eljárásmód szerint az Ellenőrző Bizottság üléseit tíznaponta, illetve szükség esetén még gyakrabban kellett volna összehívni, ezek a hivatalos találkozók azonban csak a legritkább esetben követték egymást két héten belül. (Jellemző adalék, hogy míg az említett amerikai alapszabály-módosítási javaslat

13 egyformán kívánta rögzíteni a szovjet, angol és amerikai SZEB képviselők jogait és lehetőségeit, addig a végleges változat csak az utóbbi két fél jogosultságait látta szükségesnek írásba foglalni, a szovjet delegációét nem.) A Fegyverszüneti Egyezmény egyes pontjainak teljesítésével, a missziók ellátásával és együttműködésének formáival, a legfontosabb magyar bel- és külpolitikai eseményekkel összefüggő kérdések tisztázására a SZEB rendszeres hivatalos, illetve alkalmankénti üléseket tartott delegációvezetői vagy helyettesi szinten. Ezenkívül az egyes részlegekben dolgozó katonai és civil szakértők alacsonyabb szintű megbeszéléseken egyeztették a delegációk álláspontját. Tevékenységének több mint két és fél éve alatt a szovjet, angol és amerikai missziók vezetői, illetve legmagasabb rangú tisztjei félszáznál több hivatalos, illetve félhivatalos ülést, találkozót, megbeszélést tartottak. (Nem számítjuk az említett ötvenöt ülés közé a SZEB keretén belül felállított részlegek - politikai, adminisztratív, katonai, légügyi, folyami hajózási, illetve gazdasági - megbeszéléseit, valamint az alacsonyabb szintű vagy alkalmi találkozókat sem. Ez az ötvenöt ülés azért tarthat számot kiemelt figyelemre, mert vagy a korabeli résztvevők is ilyennek ítélték őket, és a szokásos diplomáciai csatornákon keresztül az illetékes hadügy-, illetve külügyminisztériumokhoz továbbították az ezekről készült jegyzőkönyveket, feljegyzéseket, vagy pedig valamilyen magyar belpolitikai vagy gazdasági kérdés megismeréséhez szolgáltatnak fontos adalékot.) 18