Levéltári Szemle, 48. (1998)

Levéltári Szemle, 48. (1998) 4. szám - Cseh Gergő Bendegúz: Adalékok a magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizottság szervtörténetéhez / 16–24. o.

CSEH GERGŐ BENDEGÚZ Adalékok a magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizottság szervtörténetéhez Az 1945. január 20-án Moszkvában aláírt Fegyverszüneti Egyezmény alapján létrehozott Szövetséges Ellenőrző Bizottság 1947. szeptember 15-ig, a Párizsi Békeszerződés letétbe helyezéséig működött Magyarországon. A Fegyverszüneti Egyezmény - mely teljesítésének szabályozására és ellenőrzésére a Bizottság mandátuma szólt - egyebek között kötelezte Magyarországot a Szovjetunió és a többi Egyesült Nemzet elleni háború beszüntetésére és egyúttal a Németország elleni hadüzenetre, a német állampolgárok internálására, az 1937. december 31. előtti határok visszaállítására, a szövetséges hadifoglyok és internáltak szabadon bocsátására, a faji vagy vallási diszkriminációt megtestesítő törvények hatályon kívül helyezésére, az Egyesült Nemzetek tagállamai területéről elszállított tulajdonok visszaszolgáltatására, a magyarországi német katonai tulajdonok átadására, kártérítés fizetésére a Szovjetunió, Jugoszlávia és Csehszlovákia részére, a SZEB egyes misszióinak teljes ellátására, a háborús bűnösök letartóztatására és az elítélésükben való közreműködésre, a hitlerbarát és fasiszta szervezetek feloszlatására, mindenféle kulturális és sajtótevékenységnek a szovjet főparancsnoksággal való engedélyeztetésére. A Szövetséges Ellenőrző Bizottság Alapszabálya

1 - melyet a szovjet fél készített elő a Fegyverszüneti Egyezménnyel egyidőben és annak aláírásával lépett hatályba -, nem rögzítette részletesen az ülések összehívásának módját, illetve gyakoriságát, csak azt állapította meg, hogy a Németországgal való ellenségeskedés lezárultáig a Bizottság üléseit annak elnöke hívja össze. Az Alapszabály előkészítésekor a moszkvai amerikai nagykövet, Averell Harrimann és az angol ügyvivő, James Balfour nem is elsősorban az ülések összehívási módját, mint inkább a nyugati delegációk alárendelt szerepét kifogásolta. Ekkor azonban a háborús érdekekre hivatkozva különösebben éles vita nélkül el tudta fogadtatni Molotov külügyminiszter az angol és amerikai SZEB-missziók korlátozott hatáskörű működtetésének gondolatát. (A jaltai konferenciára megfogalmazott amerikai Közép-Európa stratégia

2 elismerte a szovjetek közvetlenebb érdekeltségét Magyarországon, s azt is megállapította, hogy a romániai, bulgáriai, illetve magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizottságok gyakorlatilag az Olaszországban felállított, de a nyugatiak által irányított bizottság „tükörképei" lesznek.

3 Hasonló szellemben utasította Hull külügyminiszter Harrimann moszkvai ügyvivőt a magyar fegyverszüneti tárgyalások megkezdésére már 1944 októberében.

4 Ennek ellenére - éppen a romániai és bulgáriai bizottság egyoldalú működésében szerzett tapasztalatok miatt - kezdeményezték a nyugati delegációk majdani jogainak és lehetőségeinek pontos rögzítését. Az amerikai diplomácia az első időszakban 16