Levéltári Szemle, 48. (1998)

Levéltári Szemle, 48. (1998) 4. szám - Zábori László: Pest-Pilis-Solt Vármegye Tankerületi Iskolatanácsának működése, 1869–1876 / 3–15. o.

lekezeti népiskolák feletti felügyeleti jogokat gyakorolta. A törvénynek ebből a következetlenségéből azután, mint majd látni fogjuk, számos konfliktus származott. Pest-Pilis-Solt Vármegye Tankerületi Iskolatanácsa 1869. szeptember 2-án tartotta alakuló ülését Szász Károly miniszteri osztálytanácsos és ideiglenes megyei tanfelügyelő elnöklete alatt. A megyei bizottmány 34 tagot választott a testületbe, míg a megyei vallásfelekezetek (a római katolikus, az evangélikus és a református) l-l tagot delegáltak. A következő, november 17-i ülésen azután Kecskemét szabad királyi város 4 képviselője is megjelent (egyikük a helyi izraelita felekezet részéről).

3 A megye ideiglenes tanfelügyelőjévé kinevezett Szász Károly - aki református pap és egyúttal elismert író, költő is volt az iskolatanács alakuló ülésén fejtette ki a közoktatással kapcsolatos nézeteit. Elismerte ugyan, hogy az egyházaknak „történelmi joga" iskoláit fenntartani, ám a „természet" végső soron mégiscsak a szülőkre ruházta a gyermeknevelés jogát. A szülők viszont a „községre, és végelemzésben az egész polgári társaságra, az államra ruházzák át a kötelességet és jogot, mindnyájuk összesített erejével teljesítendőt és gyakorlandót." Nem tagadta ugyan az egyházak múltbeli érdemeit a közoktatás terén, ám szerinte a modern kor olyan tudományos ismereteket kíván meg a felnövekvő nemzedékektől, amelyeknek átadását az állami iskolákban hatékonyabban lehet biztosítani. A 68-as népiskolai törvény csak kezdet, kiindulópont, idővel ugyanis „az összes iskoláztatás és az egész közoktatásügy az állam kezeibe kerülend". (Furcsa mindezt egy református paptól hallani!) A lényeg persze, hogy jó iskolák legyenek, amihez most már minden feltétel adott, annál is inkább, mivel a népiskolai törvény igen demokratikus: iskolai ügyekben a község az első számú tényező, a vármegye csak irányadó, az állam pedig csak felügyeleti szerepet tölt be - hangoztatta a Pest megyei iskolatanács elnöke nagy tetszéssel fogadott bemutatkozó beszédében.

4 1870 elején megszületett az iskolatanács ügyviteli szabályzata is. Ennek értelmében a hivatalos beadványokat a tanfelügyelőnek kellett átvennie, amennyiben azonban valamely ügyirat a tanács hatáskörébe tartozott, akkor a testület jegyzőjéhez küldte meg. Ha pénzküldemény érkezett, azt a megyei pénztárnoknál kellett letétbe helyezni. Ha valamely beadványhoz díjlevél, tanítóválasztási jegyzőkönyv, iskolaszéki számadás volt mellékelve, akkor ezeket az ügyiratokat az illetékes szakbizottság elnökéhez küldték. A bizottságok a kérdésről külön jelentést tartoztak tenni, amelyeket legkésőbb a tanácsülés napján bemutattak a jegyzőnek. Az iskolatanács iktató-, mutató-, kiadó- és irattári könyveket vezetett. Egy év után az iratokat és a hozzájuk tartozó kezelési könyveket átadták a levéltárnak. Hivatalos leveleket, jóváhagyási záradékokat, jegyzőkönyveket az iskolatanács nevében a jegyző és az elnök (vagyis a tanfelügyelő) írhatott alá. Mindezen munkálatok elvégzéséhez a szabályzat egy írnok és l-l díjnok felvételét tartotta szükségesnek.

5 A tanács rögtön megalakulása után megválasztotta az elemi, illetve a felsőbb népiskolák ügyeivel foglalkozó albizottságot. Ezek azonban érdemleges tevékenységet nem fejtettek ki, „mert a tagok más elfoglaltság miatt nem mindig tudtak az albizottságok ülésein megjelenni".

6 Működése során az iskolatanács számos albizottságot alakított: így a központi szervező bizottságot, amely iskolák szervezésével, az iskolai költségvetések ellenőrzésével foglalkozott, valamint a központi tanügyi bizottságot, amely a tanterveket, a tanítói díjleveleket bírálta el, és a tanítóválasztásokat felügyelte. Létrehoztak továbbá járási bizottságokat is, külön a pusztai, s külön a felsőbb nép-, illetve polgári iskolák ügyének előmozdítására.

7 Az iskolatanácsok működése természetesen pénzbe került: a minisztérium eredetileg 80 ezer forintot kért erre a célra, ám az országgyűlés ennek az ösz4