Levéltári Szemle, 48. (1998)

Levéltári Szemle, 48. (1998) 3. szám - MÉRLEG - Pritz Pál: Anton Czettler: Pál Graf Teleki und die Aussenpolitik Ungarns 1939–1941. München, 1996 / 60–65. o.

tehát nem halványodhatott, rovására a belpolitikának nem lehetett nagyobb mozgástere. Ettől függetlenül: a trianoni Magyarország nemzetközi helyzete nem passzivitásra, hanem sokkal inkább aktivitásra serkentett. A határok spiritualizálásának gondolatát - revízió helyett - egy progresszív berendezkedésű ország közvéleménye idővel talán elfogadta volna. De csakis abban az esetben, ha biztos jelei lettek volna annak, hogy a szomszédok ezt a programot magukénak vallják. Nicolae Titulescu román külügyminiszter ugyan többször hangoztatta ezt a spiritualizációt, de - szubjektív szándéka komolyságának az eldöntését függőben hagyva - ennek sem Románia, sem általában a kisantant országok kisebbségi politikájában semmiféle nyoma nem volt. Éppen ellenkezőleg: még a polgári demokratikus Csehszlovákia is türelmetlen, mesterséges asszimilációs politikát folytatott. Ezért a két világháború közötti Magyarországon a revíziós politikának nem volt valóságos alternatívája. Mindez ellenben még korántsem jelenti azt, hogy a revíziós politikának szükségszerűen kellett abba a tragédiába torkollni, amelybe a második világháború során az országot sodorta. Mivel a hatalmon lévők akarata miatt a politikán belül nem lehetett a hangsúlyt a belpolitikára helyezni, nem lehetett megteremteni azt a modern társadalmat, amely (elvileg) bázisául kínálkozott - a külpolitika kedvező csillagállása idején - olyan szuverén magyar lépésnek, amely nem engedi a revíziót nagyhatalmi manipuláció eszközévé degradálni, s ezáltal újabb külpolitikai helyzetben a megszerzett területeket elveszni. Ezeknek a mozzanatoknak a számbavétele nélkül - véleményünk szerint nem lehet kiaknázni mindazt a ma már meglévő adottságot, amelyek birtokában a Horthy-korszak külpolitikájáról, s benne a szóban forgó rövidebb időszakról hiteles képet lehet rajzolni. Amikor egyfelől örömmel nyugtázzuk, hogy a magyar edíció tanúsága szerint a szerző jelentős pontokon árnyaltabbá tette felfogását, másfelől erősen fájlaljuk, hogy a nyelvünkön nem értők csak a német változatot forgathatják. Pritz Pál A nemzeti kulturális örökség minisztere által adományozott Pauler Gyula-díjat az idén kiemelkedő szakmai tevékenysége elismeréseként dr. Alföldi Vilma a Magyar Levéltárosok Egyesületének volt titkára, az Egészségügyi Minisztérium osztályvezetője és dr. Koroknai Ákos, a Magyar Országos Levéltár főigazgató-helyettese, főlevéltárosa vehette át. A kitüntetéseket dr. Hámori József miniszter augusztus 19-én ünnepélyes keretek között nyújtotta át a Néprajzi Múzeum aulájában. 65