Levéltári Szemle, 48. (1998)

Levéltári Szemle, 48. (1998) 3. szám - KILÁTÓ - Garadnai Zoltán: Beszámoló az V. Európai Levéltári Konferenciáról: Barcelona, 1997. május 27–30. / 55–59. o.

információhoz való jutás állampolgári joga és a titkos iratok kezelésének államérdeket tükröző követelményei között. Véleménye szerint az alábbi alapelveket kell megfogalmazni a titkos dokumentumok kutathatóságáról. 1. A levéltári dokumentumokban való kutatás nem privilégium. 2. Amikor egy dokumentum kutathatóvá válik, a kutatást mindenki számára kivétel nélkül lehetővé kell tenni. 3. Annak a személynek, akire az irat vonatkozik, előzetes kutatási jogot kell biztosítani. 4. Semmilyen kutatási korlátozás ne legyen örök érvényű, vagyis határozzák meg a dokumentumok kutathatósági időhatárát. 5. A kutatási engedély megtagadásakor legyen lehetőség a fellebbezésre. 6. Kutatási korlátozás esetén meg kell határozni az „érzékeny" adatokat tartalmazó dokumentumokba való betekintés lehetőségét, illetve a kutatási korlátozás feloldásának módját, idejét, valamint a levéltárosok feladatait a korlátozás időtartaim alatti iratkezeléshez. 7. A kutatási korlátozás alatt lévő dokumentumokról készüljön részletes jegyzék. Richárd M. Kesner amerikai levéltáros a levéltárak és az informatikai társadalom kapcsolatát vizsgálta. A szerző véleménye szerint az információ robbanás korában a levéltárosok hagyományos feladatai átalakulóban vannak. Az Internet terjedése, a számítógépek folyamatos fejlődése a levéltárost rövid időn belől az informatikai társadalom egyik fontos pozíciójába emelik. Szerinte a levéltárosoknak ki kell alakítaniuk azokat az új szakmai elveket és gyakorlatot, amely ezen az összetett és nehezen átlátható területen biztosítani tudja a történeti értékű dokumentumok megőrzését. Összegezve a barcelonai előadások tapasztalatait megállapíthatjuk, hogy egyszerre történt szakmai számvetés és a jövő feladatainak felvázolása. Az előadások áttekintették a levéltáros szakma legfontosabb eredményeit, módszertani és gyakorlati tapasztalatait. Ugyanakkor a számvetés mellett elhangzott a jövő évszázad kihívásaira adandó válaszok megadásának szükségessége. Ezen feladatok nem ország, illetve nemzet specifikusak, hiszen az informatika összekötő kapcsot fog jelenteni a világ szinte valamennyi pontjával. Természetesen az államok fejlettsége között vannak különbségek, de megítélésem szerint a magyar levéltárosok számára a jövő feladatai hamarosan (és már most is egyre inkább) olyan terheket rónak, amelyeket csak magas színvonalú szakmai felkészültséggel és a világra való nyitottsággal lehet megoldani. Garadnai Zoltán 1998. június 3-4. között az Angol Nemzeti Levéltár (Public Record Office) rendezett konferenciát az elektronikus adatelérésről „Elektronikus elérés: levéltárak az új évezredben" címmel. A konferencián Künstler Ferenc minisztériumi főtanácsos és Reisz T. Csaba intézeti titkár vettek részt. 59