Levéltári Szemle, 48. (1998)

Levéltári Szemle, 48. (1998) 2. szám - MÉRLEG - Ress Imre: Ungarn-Jahrbuch, 1995–1996. München, 1996 / 49–50. o.

szemléleti újdonságokkal jelentkező, illetve az itthon kevéssé ismert vagy egyenesen elérhetetlen levéltári és könyvtári anyagra épülő dolgozatokat. Az előbbit Charles R. Bowlus, Arkansas Állam Egyetemének történész professzora képviseli, aki a lovas népek koraközépkori európai hadjáratai kudarcainak katonai és ökológiai okait elemzi. Az európai olvasó számos esetben megalapozott fenntartásokkal kezeli némely amerikai történetíró iskola felületes, olykor bűvészkedésbe torkolló mutatványait, még akkor is, ha újabban nálunk erről már nem illik kritikai véleményt mondani. A jelen dolgozatban a környezeti szempontok figyelembe vétele azonban nem a divatos áramlatokhoz való öncélú igazodás, hanem a történeti folyamatok és események új összefüggéseit bravúros forráselemzéssel megvilágító eljárás. A szerző többek között a korabeli természeti környezet rekonstruálásával bővíti ismereteinket a magyar kalandozások végét jelentő Lech mezei csatáról, rámutatva arra, hogy a nyugat-európai éghajlati, földrajzi és környezeti viszonyok rendkívül kedvezőtlenek voltak az eurázsiai steppéről érkező lovas seregek hadműveleti tevékenységére. A genfi Népszövetségi Levéltár magyar kutatók által alig használt anyagára támaszkodva Katharina Hoffmann elemzi az 1920. évi Numerus Clausus törvény megváltoztatásáért a Népszövetségben peticionáló angol és francia zsidó szervezetek tevékenységét és szerepét a törvény 1928. évi módosításában. A kisebb dolgozatok között a Madridban élő Rónai A. Zoltán számos spanyol könyvészeti és levéltári adattal egészíti ki a compostellai magyar zarándoklatok történetét. Mónika Glettler, a 19. századi magyarországi nemzetiségi kérdés történetének ismert kutatója Bosznia-Hercegovina osztrák-magyar korszakát értékelő írásában veti fel azt a máig megválaszolatlan kérdést, vajon az önszabályozás vagy a külső intervenció lesz-e képes az ott élők együttélését biztosítani. Futaky István göttingeni emeritus professzor a magyar költészet második világháború utáni Bartók kultuszának társadalmi, politikai hátterét rajzolja meg, elvetve a Bartók-versek költői értékét megkérdőjelező hazai irodalomtörténészek leegyszerűsítő ítéleteit. Rendkívül gazdag a kötet recenziós rovata, amelyben elsősorban a külföldön megjelent magyar vonatkozású munkákat és hazai idegen nyelvű kiadványokat tesznek mérlegre. Levéltárosok számára érdeklődésre tarthat számot Beér Matthias, Flüchtlinge und Vertriebene im deutschen Südwesten nach 1945 (Sigmaringen, 1994) című munka, amely a Kárpát-medencéből kitelepített németek baden-württenbergi elhelyezésére és beilleszkedésére vonatkozó levéltári források tematikus mutatója. A kötet összeállítója hatalmas munkát végzett, hiszen a Baden-Württembergi Állami Főlevéltár mellett még négy további állami, harmincöt körzeti és kettőszáznégy városi levéltárban tárta fel a kitelepítettek 1945-1972 közötti helyzetére, társadalmi beilleszkedésére vonatkozó iratokat. A tematikus leltár módszertani megoldásai talán nálunk is hasznosíthatók lehetnek a jelenkor-kutatáshoz fájóan hiányzó hazai levéltári segédletek elkészítésekor. Ress Imre 50