Levéltári Szemle, 48. (1998)

Levéltári Szemle, 48. (1998) 2. szám - MÉRLEG - Apró Erzsébet: Vjesnik Povijesnog Arhiva Rijeka XXXVIII. (A Rijekai Történelmi Levéltár Híradója). Rijeka, 1996 / 51–54. o.

Vjesnik Povijesnog Arhiva Rijeka XXXVIII. (A Rijekai Történelmi Levéltár Híradója) Rijeka, 1996. 458 p. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárának könyvtára jó kapcsolatot alakított ki több hazai és külföldi intézménnyel, így cserekiadványokkal is gyarapítani tudja könyvállományát. Ennek keretében évtizedek óta megkapjuk a Rijekai Történelmi Levéltár Híradóját, évkönyv jellegű, túlnyomórészt helytörténeti kiadványát. Könyvtárunknak 1970-tól vannak meg a számai, amelyekben véleményem szerint - a magyar levéltárosok számára is akad figyelemreméltó, ismeretkiegészítő értékes írás. Az információk a levéltári anyagról, értekezések, adalékok elnevezésű rovatai tartalmazzák a levéltári anyagról szóló ismertetéseket, tanulmányokat, forrásközléseket a XlV-tól a XX. századig. A levéltári elmélet és gyakorlat rovatban találhatók a levéltári szakkérdésekről, irattárak munkájáról készült beszámolók, értekezések. Az ismertetésekben könyvismertetőket közöl, és a végén vannak a levéltárak és irattárak hírei. Arovatok elnevezése és sorrendje, egy-két kivétellel, mindig ugyanaz. Az 1996-ban megjelent XXXVIII. számú kötet teljes egészében a 70 éves intézmény évfordulója jegyében készült. Itt jegyzem meg, hogy a korábbi kötetekről jó áttekintést ad a XX. (1976) és a XXXI. (1989) kötet, amely az előző években megjelent évkönyvek bibliográfiáját tartalmazza. Ennek a kötetnek fő és felelős szerkesztője Gorán Crnkovic, a levéltár jelenlegi igazgatója, az előszóban hangsúlyozza, hogy az iratok őrzésének hagyománya van a városban, már a XV. századtól őriztek iratokat a hivatalok, de a történeti értékű iratok rendszeres gyűjtésére, őrzésére és feldolgozására csak az 1926. szeptember 1jén alapított önálló levéltárban került sor. Az évek folyamán az iratok terjedelme, rendezettségi szintje, a dolgozók szakképzettsége és száma, valamint a gyűjtőterületi munka hatékonysága alapján állítja, hogy a Horvát Köztársaság egyik vezető intézményévé fejlődött. A levéltár történetét 1926-1996-ig Nikola Crnkovic, nyugalmazott levéltáros ismerteti, és elemzi munkáját időszakokra bontva azt az alapítástól 1945-ig, majd 1990-ig. Szerinte a jugoszláv kommunista hatalom semmilyen érdeklődést nem mutatott a levéltári feladatok és intézményei iránt, és tény, hogy 1980-ig nem is állapították meg a levéltár alapításának pontos időpontját. A pazini és rijekai levéltárak összevonása, majd újbóli különválása miatt a meglévő fondjegyzékek már nem tükrözik a valóságot. Az akkori jugoszláv fondjegyzék (Arhivski fondovi i zbirke u arhivima i arhivskim odjelima u SFRJ, SR Hrvatska, Beograd, 1984.) készítésének módjával sem ért egyet, mert az mesterségesen bontja szét egy fondképző iratait. Ismerteti továbbá a levéltár személyzeti állományát, vezetésének gondjait. Tájékoztat arról, hogy a levéltár mindig is kis létszámú állandó alkalmazottal dolgozott. Nagyfokú volt a fluktuáció. A speciális munka különböző beállítottságú, képességű és képzettségű embereket igényelt. Elengedhetetlen követelmény az idegen nyelv ismerete. Természetesen a horvát, olasz és latin nyelyűeken túl vannak német, magyar és más európai nyelven íródott irataik is. ír továbbá a levéltár raktározási lehetőségeiről és gondjairól, ismerteti tudományos tevékenységét, eddigi kiadványait, legrészletesebben a Híradót, melynek első száma 1953ban jelent meg, azóta évenként, néha két évenként egy száma lát napvilágot. 51