Levéltári Szemle, 48. (1998)
Levéltári Szemle, 48. (1998) 2. szám - Ujváry Gábor: "Tudós kolostor, csöndes kolostori kerttel": a berlini Collegium Hungaricum története, 1924–1944 / 3–28. o.
művész emberek bizonyultak a leghasználhatóbbaknak, viszont a teljesen csak elvont tudománynak élő... ún. «tudósok» a propaganda-kérdések iránt meglehetősen érzéketlenek voltak... Ma azonban, midőn a totális háború gondolatának jegyében élünk, s lehetőleg minden erőt és energiát a háborús célok érdekében kell bevetnünk, nem tartom célszerűnek, hogy olyan emberek nyerjenek külföldre drága pénzen kiküldetést, akik a teljesen elvont... kérdésekkel foglalkoznak. A magyar nemzeti célok érdekében beállított prop[aganda]munkát feltétlenül előnyben kell részesíteni mindennemű elvont tudomány ápolásával szemben..." 84 Az Ösztöndíjtanács elnöke, Bakay Lajos azonban kemény válaszban utasította vissza Sztójay érvelését és ragaszkodott addigi módszereikhez: „A propagandához azonban nem elég a jó kiállás, a könnyű forgás a társadalomban és a gyakorlati élettel való kapcsolat: ahhoz mindenekelőtt kétségtelenül egyéni rátermettség kell és ezenkívül megfelelő tárgyi ismeret is. Nem is az elmélet emberei azok, akik erre nem használhatók, hanem a szűkebb körben elmélyedt specialisták, akiknek ereje azonban éppen a specializálódásban van. Azonban az ő munkájukról sem mondhatunk le, még háború idejében sem, hiszen bizonyos új eredmények megismerésére és átültetésére reájuk is feltétlenül szükségünk van. Éppen ezért az ösztöndíjasok kiválasztásában az Ösztöndíjtanács részére előírt szabályokhoz és a gyakorlatban már jól bevált elveinkhez továbbra is ragaszkodnunk kell... Mindenütt vannak egyéni különbségek, ezért nem tehető a Tanácsnak szemrehányás és nem kívánható, hogy a Tanács most már szabályait és elveit félretéve, kizárólag propagandaképzővé alakuljon át, ami nem is feladata. Továbbra is a legnagyobb gonddal fogjuk végezni a kiválogatást, különös figyelemmel leszünk a propaganda-szempontokra is, de kérjük Nagyméltóságodat [Szinyei-Merse kultuszminisztert], hárítson el tőlünk minden olyan kívánságot, amely sajátos céljainkkal ellentétben van és egészen idegen célok szolgálatába akarja állítani Tanácsunkat." 85 Végül is ez ügyben sem történ(hetet)t már változás. A Németország oldalán végigharcolt világháború végén, a berlini csatában elpusztult a Collegium Hungaricum is. Reméljük, hogy az intézményt létrehozó klebelsbergi és graggeri gondolat nem felejtődik el örökre, hamarosan némileg modernizálva - újjáéled. A berlini Collegiumhoz hasonló, mennyiségében és minőségében is komoly tudományos teljesítményeket fölmutató „tudós kolostorra, csöndes kolostori kerttel" Magyarországnak ugyanis mindig szüksége lesz. JEGYZETEK 1 Graggerról és az Intézetről: Carl Heinrich Becker emlékezése, valamint a Gragger biográfiai adatait és bibliográfiáját tartalmazó összeállítás, amelyekre mindmáig a leggyakrabban hivatkoznak: Ungarische Jahrbücher. Siebenter Bánd (Berlin-Leipzig, 1927.) 3-32.; Schneider Márta: A Berlini Magyar Intézet és a Collegium Hungaricum = Regio,, 1992/4. sz. (a továbbiakban: SCHNEIDER). Jól használható Gragger-életrajz: Bessenyei Ákos: Gragger Róbert (Bp. 1944.); Ezen kívül: László Tarnói: Versuch eines Portráts des Gelehrten und Wissenschaftsorganisators Róbert Gragger. In: Berliner Beitráge zur Hungarologie 3 (Berlin-Budapest, 1988.); János Barta: Erinnerungen an Gragger: In: Berliner Beitráge zur Hungarologie 3 (Berlin-Budapest, 1988.); Carl Heinrich Beckers Konzept und Róbert Graggers Ausführungen zur Gründung des Ungarischen Instituts in Berlin. In: Berliner Beitráge zur Hungarologie 7 (Berlin-Budapest, 1994.) 274-294.; Gyula Décsy: Nachwort des Herausgebers: Dem 50. Bánd der Jahrbücher zum Geleit = Ural-Altaische Jahrbücher 50. (1978.) 187-196. 2 Az idézet: Tudomány, kultúra, politika. Gróf Klebelsberg Kuno válogatott beszédei és írásai (1917-1932) (Vál., az eló'szót és a jegyzeteket írta Glatz Ferenc) (Bp., 1990.) Klebelsberg tudománypolitikai elképzeléseiről bó'vebben: Ujváry Gábor: Tudományszervezés - történetkutatás - forráskritika. Klebelsberg Kuno és a Bécsi Magyar Történeti Intézet. História est magistra vitae? Tanul(t)unk a történelemből? Győr, 1996, 19-43. 3 Országos Széchenyi Könyvtár Kézirattára (továbbiakban: OSzKK) Levelestár - Gragger Róbert Magyary Zoltánnak, 1924. július 18. 25