Levéltári Szemle, 47. (1997)

Levéltári Szemle, 47. (1997) 3. szám - MÉRLEG - Dóka Klára: Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832–36. évi országgyűlésen. Bp., 1996 / 53–56. o.

gyak felsorolásánál a testáló soha nem a teljességre törekedett, hanem csak az egyértelműségre, vagyis arra, hogy testamentuma alapján vagyonát halála után az Örökösök minden viszály nélkül fel tudják osztani maguk között" (18. old.). Az 1620-as évek első felének végrendeletei sokkal többet árulnak el a pénzvagyonról, mint a korábbi testamentumok, s ez nem véletlen. A Közép-Európán végigszáguldó monetáris vihar, az ún. Kipper-kor Győrött is éreztette kedvezőtlen hatását. Pénzforgalmi szempontból a győri végrendeletek - miközben nem kis nehézségek elé állítják a kutatót - az országos kép fehér foltjainak csökkentéséhez is hozzájárulnak. Az interpretációk közül korrekcióra szorul az 1624-ben említett „Leopold-tallérok" értelmezése (102-103. old.), e veretek nem Lipót császár, hanem a tiroli főherceg - Leopold, mind kormányzó (1619-1625) - tallérjai lehettek; vö.: Heinz Moser-Heinz Tursky: Die Münzstátte Hall in Tirol 1477-1665. Innsbruck 1977. S. 241-260. Horváth József forrásközlésének bevezetőjében mértéktartó következtetéseket vont le, konkludáló soraival maradéktalanul egyet lehet érteni, a végrendelet egyike azoknak a kútfőknek, amelyből meríthetnek a történészek, de „...igazán akkor hasznosíthatók adalékai, ha azokat más források vonatkozó adataival is megerősítjük" (21. old.). Az általa közölt végakaratok nyomán ugyancsak kínálkozik példa erre. Sem Latos Mihály, sem özvegyének testamentumából (18., 107-108., 130-131. old.) nem derül fény arra, hogy a győri tőzsér 1621-ben, halála előtt négy évvel, a fehérvári törökök fogságába esett, s csak váltságdíj ellenében szabadult, vö.: Jenéi Ferenc: Győri élet a török hódoltság korában. Arrabona I. (1959) 129. old. Nem kizárt, hogy az esetleges helytelen „üzletvitel" mellett, részben ezzel magyarázható sok-sok adóssága. A XVII. századi győri végrendeletek I. része jól kezelhető személy- és helynév-, továbbá tárgymutatóval jelent meg. Közlési módja eltér a szokványostól, az átírásra azért került sor, hogy a „céhen kívüliek" számára se legyen riasztó a kötet. Az idegen nyelvű összefoglaló a III. rész végéről remélhetőleg már nem fog hiányozni. A hagyományokat tisztelő és ápoló győriek, a megjelentetést szorgalmazó intézmény s a fáradságos munkát végző forrásközlő egyaránt megérdemli a fordítással járó többletköltséget. Búza János Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen Várostörténeti Tanulmányok. Budapest Főváros Levéltára. Budapest, 1996. 321 p. A közelmúltban hagyta el Budapest Főváros Levéltára nyomdáját a „Várostörténeti tanulmányok" következő darabjaként Szőcs Sebestyén posztumusz kötete. A munka, mint a szerző 1990-ben megvédett kandidátusi diszszertációja, ismert a szűkebb szakmai berkekben, most azonban nagy örömünkre szolgál, hogy szélesebb körben is közkinccsé válhat. Közismert, hogy a korábban csekély eredményeket felmutató várostörténetírás napjainkban örvendetes fellendülést mutat. A kutatók korszerű módszerek alkalmazásával főként a városok gazdasági funkcióit, társadalmi fejlődését, a szellemi életben betöltött szerepét vizsgálják, Szőcs Sebestyén viszont e területeket kiegészítve a politikai kérdések felé fordul. Teszi ezt azon 53