Levéltári Szemle, 47. (1997)

Levéltári Szemle, 47. (1997) 2. szám - DOKUMENTUM - Soós Katalin: Az Osztrák Szövetségi Kormánynak a Szovjetunió Kormányához intézett 1956. október 28-ai felhívása és annak vitája az osztrák Minisztertanácsban / 31–38. o.

séges a beavatkozás (ezt követően a SZK felolvassa a jegyzék előkészített szövegét).

13 Azt elhiszem, hogy ez a nyilatkozat nem lesz kellemes az orosz kormány számára. Nekünk viszont kell, hogy legyen annyi bátorságunk, amellyel rámutatunk különleges státusunkra és megmondjuk, hogy nem értünk egyet a folyamatokkal és a páncélosok bevetésével. Magyarország szomszédos államaként olyan felhívással kell előhozakodnunk, amelyik semmi esetre sem jelent beavatkozást. Helmer szöv. min.:

14 Szükség van egy állásfoglalásra, és állást is kell foglalnunk. Szeretném betoldani a „fájdalmas részvéttel" szavak után az „öt napja tartó" szavakat, majd még azt szeretném mondani - anélkül, hogy beavatkoznánk a viszonyokba -, hogy gond tölt el bennünket, mert szomszédos országként nem tudunk érintetlenek maradni az eseményektől, ezért megy el egy kérelem „fájdalmas megfontolásokból". SZK: Fontolóra vettük ezt is, azonban eltekintettünk ettől a megfogalmazástól amiatt a következtetés miatt, ami ebből származhat. Dr. Bock szöv. min.:

15 Én támogatom Helmer miniszter gondolatait, és különösen a semlegességet hangsúlyoznám, akkor viszont kb. így alakulna a megfogalmazás: „az államszerződésben elismert semlegességre támaszkodva". Fiegl mérn. szöv. min.: Semlegességről azonban még szó sem volt az államszerződésben. SZK: A külügyminiszter azonban osztja azt a felfogást, hogy a jegyzékben meg kell említeni a semlegességet. Azt mondjuk: Ausztria külön akciója éppen a semlegességünkre támaszkodik, és fellépünk a magyarországi embertelenség ellen. Dr. Drimmel szöv. min.: Nemcsak mint semleges állam foglalhatunk állást az eseményekkel kapcsolatban, hanem úgy is mint szomszéd állam. Nem állhatunk elő papírízű szavakkal. Ezért azt javaslom, hogy emeljük ki az első mondatban az emberi együttérzést, míg a második mondatban legyen benne az osztrák kormánynak egy olyan kérése az orosz kormányhoz, hogy tegyen valamit, minthogy most a felvonulás fenyeget. Vegyük ezért bele az 1. mondatba a következő szavakat: „kéri a kormány, hogy akadályozzák meg a harci cselekmények kiterjesztését". A 2. mondat nyugodtan kezdődhet a következő szavakkal: „a semlegességre támaszkodva". Ha Ausztriában lehetséges volt új rendszert teremteni, miért ne volna ez lehetséges Magyarországon is. Ellene vagyunk annak, hogy orosz katonai tömeget vessenek be a harcokba. Dr. Bock SZM: A semlegesség említésével és a rávaló hivatkozással akarunk jogalapot teremteni a jegyzékünk számára. Fiegl oki. mérn. SZM: Ezt követően felolvassa a jegyzék új megszövegezését a fenti kiegészítés értelmében.

16 Dr, Drimmel SZM:

17 Már megint itt van ez a rettenetes szó, hogy „semlegesség". Grubhofer államtitk.: Amellett vagyok, hogy vegyük bele az 1. mondatba az „Öt napja tartó véres események után" szavakat, a 2. mondatba pedig a következő szavakat: „minthogy közvetve érintik országunkat, kéri az Osztrák Szövetségi Kormány". Helmer SZM: Úgy kellene mondanunk: „a szomszédos Ausztriában". Dr. Drimmel SZM: „A harci cselekmények kiterjesztése" szavak azt jelenthetik, hogy számunkra is tekintetbejönnek a katonai jellegű események. Gráf SZM:

18 „A harci cselekmények azonnali beszüntetése" viszont azt jelenthetné, hogy semmi más nem származik belőle, mint a felkelés azonnali likvidálása. Dr. Drimmel SZM: Akkor mondjuk úgy, „hogy gyorsan érjen véget a katonai harci cselekmények kiterjesztése". 34