Levéltári Szemle, 47. (1997)

Levéltári Szemle, 47. (1997) 2. szám - DOKUMENTUM - Soós Katalin: Az Osztrák Szövetségi Kormánynak a Szovjetunió Kormányához intézett 1956. október 28-ai felhívása és annak vitája az osztrák Minisztertanácsban / 31–38. o.

Az Osztrák Szövetségi Kormánynak a Szovjetunió Kormányához intézett 1956. október 28-ai felhívása és annak vitája az osztrák Minisztertanácsban Az Osztrák Szövetségi Kancellári Hivatal nagylelkű engedélye lehetővé tette, hogy 1995 nyarán kutatásokat végezzek az osztrák Minisztertanács üléseinek 1956-os jegyzőkönyveiben. így lehetőségem van az osztrák szövetségi kormánynak a magyar forradalommal kapcsolatban a Szovjetunióhoz intézett 1956. október 28-i Felhívásán túlmenően e nagy fontosságú dokumentum minisztertanácsi vitájának a bemutatására is. Röviden az előzményekről. Ausztriának hosszadalmas tárgyalások után 1955. május 15-én sikerült megkötnie az osztrák államszerződést, amely a négyhatalmi megszállás után visszaadta az országnak a teljes szuverenitást, s miután az utolsó megszálló szövetséges katona is elhagyta Ausztriát, 1955. október 26-án a parlament deklarálta Ausztria örökös semlegességét. „Függetlenségének tartós fenntartása és területének sérthetetlensége érdekében Ausztria önkét elhatározza örökös semlegességét. Ausztria e cél biztosítása érdekében nem csatlakozik katonai szövetséghez, és nem engedi meg idegen országoknak, hogy területén támaszpontot létesítsenek."

1

1955. május 13-án választások zajlottak le a Nemzeti Tanácsba, amelynek során az ÖVP 82, az SPÖ 74, az FPÖ 6, a KPO 4 parlamenti mandátumot szerzett. Június 29-én Július Raab másodszor is kormányt alakított. A szövetségi kancellár tisztét Július Raab (ÖVP), az alkancellár tisztét Dr. Adolf Scharf (SPÖ) töltötte be. Hogy csak a legfontosabb minisztériumokat, illetve minisztereket említsük: a Raab-kormány külügyminisztere Dr. Leopold Fiegl (ÖVP), belügyminisztere Oskar Helmer (SPÖ), honvédelmi minisztere Ferdinánd Gráf (ÖVP) lettek.

2 Az államszerződés megkötése után Ausztria külpolitikája a négy nagyhatalom felé a jó kapcsolatok fenntartására, keleti szomszédja, Magyarország felé a feszültségek csökkentésére irányult. Midőn 1956. október 23-án Budapesten a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai épületénél eldördültek a fegyverek, s nemsokára a hazai sztálinista diktatúra ellen tiltakozó nemzeti felkelésbe, forradalomba torkolló harci cselekmények elkezdődtek, és ennek híre Bécsbe is eljutott, az osztrák szövetségi kormány tagjai hangsúlyozták, hogy Ausztria nemrég kivívott semleges státusa alapján katonai semlegességre van kötelezve, de egyszersmind kifejezésre juttatták szimpátiájukat a magyarországi felkeléssel. Július Raab osztrák szövetségi kancellár ezekben a napokban az NSZK-ban tartózkodott hivatalos látogatáson, és csak október 25-én érkezett vissza Bécsbe. Október 24-én, bonni látogatását befejezve, az újságíróknak kijelentette, hogy a magyarországi fejlődést nem lehet előre látni, „de a szabadság eszméje, úgy tűnik, lassan utat tör magának".

3 Oskar Helmer belügyminiszter október 26-i beszédében üdvözölte a „szabadul