Levéltári Szemle, 47. (1997)

Levéltári Szemle, 47. (1997) 2. szám - DOKUMENTUM - Soós Katalin: Az Osztrák Szövetségi Kormánynak a Szovjetunió Kormányához intézett 1956. október 28-ai felhívása és annak vitája az osztrák Minisztertanácsban / 31–38. o.

ságszerető Magyarországot".

4 Az osztrák szövetségi kormánynak az volt az álláspontja, hogy a magyarországi események nem vonhatják maguk után Ausztria szuverenitásának konkrét fenyegetését. Az osztrák kormány késlekedés nélkül intézkedett az osztrák-magyar határ védelméről. Október 24-én Gráf honvédelmi miniszter a hadsereg egyes alakulatait harci készültségbe helyezte, és Bécs, Felső-Ausztria, Stájerország körzeteiből gépesített, valamint páncélos egységeket rendelt Burgenlandba. A szövetségi hadsereg további egységeit az elkövetkező két napon helyezték készültségbe, másoknak menetparancsa volt a határ irányába, ahol a legfontosabb határátkelőhelyeket kontrollálták. Október 28-án kb. 3000 főnyi osztrák gépesített alakulat tartózkodott az osztrák-magyar határvidéken, noha a felkelés kezdete óta nem volt komoly határincidens.

5 Hamarosan megszólaltak az osztrák politikai pártok is. Az ÖVP, SPÖ, FPÖ sajtóban is közzétett első hivatalos nyilatkozataikban üdvözölték a harcoló Magyarországot.

6 Az osztrák kormány legfontosabb elvi álláspontjának megfogalmazása és közzététele október 28-hoz fűződik. Ezen a napon Bécsben, a Ballhausplatzon az osztrák szövetségi kormány Július Raab szövetségi kancellár elnöklete alatt rendkívüli minisztertanácsülést tartott. Az ülés du. 13

35-kor kezdődött és 14

55ig tartott. A Minisztertanácsban vita után konszenzus jött létre, amelynek eredményeként elhatározták, hogy az osztrák kormány felhívást intéz a Szovjetunió kormányához, hogy vesse latba befolyását a harci cselekmények beszüntetése, a szabadság és az emberi jogok helyreállítása érdekében Magyarországon. Ugyanezen a napon Oskar Helmer belügyminiszter meghirdette a menedékjog biztosítását minden magyar menekülő számára, bármi legyen is a menekülésük indítéka.

7 A Szovjetunió kormányához intézett október 28-i „Appel" (Felhívás) szövege a következő: „Az osztrák szövetségi kormány fájdalmas részvéttel figyeli a már öt napja tartó véres és veszteségeket követelő eseményeket a szomszédos Magyarországon. Kéri a Szovjetunió kormányát, működjön közre, hogy a katonai harci cselekményeket hagyják abba, és hogy szűnjön meg a vérontás. Az osztrák szövetségi kormány Ausztriának a semlegesség révén biztosított szabadságára és függetlenségére támaszkodva fellép a magyarországi viszonyok normalizálásáért azzal a céllal, hogy a szabadságnak az emberi jogok értelmében való visszaállításával az európai béke megeró'södjék és biztosíttassék."

8 A semleges Ausztria első hivatalos politikai reakciója az 1956-os forradalomra és szabadságharcra különleges figyelmet érdemel, hiszen a nyugati demokráciák közül november 4-e előtt egyedül Ausztria kormánya intézett a magyar kérdésben felhívást a Szovjetunióhoz. Henry Kissinger „Diplomácia" c. magyar nyelven 1996-ban megjelent könyvében így ír: „Míg a magyar egyetemisták és munkások a szovjet tankokat ostromolták az utcán, Washington csendbe burkolózott. Moszkva egyetlen alkalommal sem kapott olyan figyelmeztetést, hogy a katonai erővel való fenyegetés vagy annak tényleges bevetése kockára tenné Washingtonnal való kapcsolatait. Az Egyesült Államok október 27-én fordult a Biztonsági Tanácshoz „az idegen katonai erők" magyarországi tevékenysége által előállt helyzet ügyében. Mindezt azonban olyan felületesen tette, hogy a Biztonsági Tanács határozatával kapcsolatos szavazás csak november 4-én történt meg, miután a katonai beavatkozásra sor került."

9 Nagy-Britannia és Franciaország a Közel-Keleten küszöbön álló háborúval annyira el voltak foglalva, hogy egy verbális támogatással a magyar ügyből kivonták magukat.

10 32