Levéltári Szemle, 47. (1997)

Levéltári Szemle, 47. (1997) 1. szám - Böőr László: A tanácsi iratok sorsa Pest megyében 1956 októberében / 3–8. o.

A budapesti megyeszékhely azt is eredményezte, hogy a forradalom első, a helyi események szempontjából legdöntőbb napjaiban a megye közigazgatása teljes mértékben központi irányítás nélkül maradt. Pest megye városaiban és községeiben a tüntetések és felvonulások, a szovjet emlékművek ledöntései és az irattárak „pusztításai" október 24. és október 27. között zajlottak le. Ezekben a napokban a megyeszékhelyen - Budapesten - már fegyveres harc dúlt, a megyei tanács hivatala egyáltalán nem működött, a munkatársak be sem tudtak menni munkahelyükre. Meg kell említenünk azt a körülményt is, hogy a megye központi fekvéséből következően számos településen volt szovjet és/vagy magyar bázis vagy alakulat, így már az első napok eseményeinél is meghatározó volt a szovjet és a magyar katonaság gyakorlatilag mindenhol megnyilvánuló jelenléte. Jelenlétük kétségtelenül fékezőleg hatott a helyi megmozdulásokra, többnyire megakadályozta a nagyobb pusztításokat, szélsőségeket. (Más kérdés, hogy számos településen éppen miattuk került sor fegyverhasználatra, véráldozatra.) A helyi események „menetrendje" Pest megyében is a többiéhez hasonló volt: felvonulás és tüntetés, vörös csillagok leverése a középületekről, a szovjet emlékművek ledöntése vagy a jelképek megrongálása. Az esetek többségében betörtek a tanácsháza épületébe, és helyenként iratpusztításokra is sor került. Az 1956-os forradalom következtében elpusztult iratokat Pest megyében két ízben mérték fel, mindkét esetben az egyes községi irattárak szintjéig lemenőén. A két felmérés időpontja között átlag 4 hónap telt el. Az első felmérés a megyei levéltár kezdeményezésére történt. A Pest Megyei Levéltár akkori igazgatója, Vígh Károly 1957. január 10-én írt a megyei tanács vb-elnökének, megyei intézkedést kérve az irattárakat ért károk felmérésére. A körlevelet a megyei tanács titkársága 145/1957. szám alatt adta ki a járási és városi tanácsoknak, kérve a részletes jelentést az egyes tanácsoknál történt iratpusztításokról, hiányokról. A városi tanácsok jelentései 1957. február 5-6-án készültek el, míg az egyes járási tanácsok február 14-15-ére fejezték be a saját irattárukat és a járás területén lévő községi tanácsi irattárakat ért károkról készített összesített jelentéseik elkészítését. A jelentéseket a megyei tanács titkársága 1957. március 5-én átadta a Pest Megyei Levéltárnak. A felmérés következtében a megyei tanács részéről intézkedés nem történt, és arról sincs adatunk, hogy a Pest Megyei Levéltár annak idején részletesen feldolgozta volna a jelentéseket. A levéltárban valamennyi járási és városi tanács jelentése megtalálható.

1 A második felmérésre 1957. június végén, július elején került sor. A Pest Megyei Tanács V. B. Titkársága által kiadott körlevél célja elsődlegesen már nem a tényleges kár felmérése volt, a hangsúly a felelősségre vonásra helyeződött. Ezt mutatja a tárgymeghatározás is: „Az ellenforradalom idején egyes személyek által elpusztított iratokért kártérítés." Részletes jelentést kértek az okozott kár nagyságáról (forintban!), valamint az elkövető(k) személyéről és a felelősségre vonásra tett intézkedésekről. (Talán adalék lehet az '56-os magyarországi forradalom jellegéhez, hogy csak nagyon kevés tényleges kárt szenvedett községi tanács nevezett meg konkrét személyeket, az okozott kárt pedig szinte kizárólag az összetört szekrények, íróasztalok, elpusztított írógépek forintosított értékei képezték.) A második felmérés jelentései közül sajnálatos módon két járás (a Dabasi és a Ráckevei) jelentése hiányzik.

2 Összehasonlítva a két időpontban - ismétlem, hogy alapvetően különböző célból - készült jelentéseket, megállapíthatjuk, hogy azok adatai között lényeges eltérés nincs. A megyei levéltár kezdeményezésére készített februári 4