Levéltári Szemle, 47. (1997)

Levéltári Szemle, 47. (1997) 4. szám - MÉRLEG - Sipőcz László: Österreichs Orden. Von Mittelalter bis zur Gegenwart. Graz, 1996 / 51–56. o.

folynak, habár 1408. december 12-e oklevélileg igazolt időpont.

11 A kezdetben idegenként fogadott és kezelt Zsigmond, az általa alapított renden keresztül próbálta meg hatalmát megszilárdítani, illetve erősíteni, valamint a bárók ezáltali személyéhez kötésével egyfajta szabad teret biztosítani külpolitikai céljai megvalósítása érdekében. A Sárkány-Rend tipikus „udvari rend", a király társasága. Mályusz Elemér vizsgálódásai bizonyítják, hogy a társaságbeli tagság nemcsak hogy megkönnyítette a társadalmi felemelkedést, hanem annak egyenesen feltétele volt.

12 A tagság összetétele azonban, mint a többi korabeli lovagrendnél, nem korlátozódott az ország előkelőire, szomszédos országok fejedelmei, előkelői is felvétettek abba főleg akkor, ha azt az aktuális vagy a hosszabb távú politikai helyzet és tervek megkövetelték. így a rend rövidesen szinte egész Európában jelen volt. A társadalmi értéket és megbecsülést mutatja, hogy számos család felvette a hurokra kötött farkú sárkányt a családi címerbe. A rend alapító oklevele az alapítás indokaként, motívumaként a kereszténység védelmét nevezi meg, annak ősellenségeivel szemben: Krisztus keresztjének jele alatt az igaz hitet védelmezni különösen a pogányok, az egyházszakadárok és az ortodox hitet valló népek ellen. A rend díszjelei a viszonylag széles elterjedtségnek köszönhetően sok helyen fennmaradtak. A rend hímzett jelvényei kabátra voltak erősítve, a fémből készült rendjelvényeket a nyakban, láncon hordták. A társaság minden valószínűség szerint két osztályból állt: a rendjel egyszer kereszttel, egyszer anélkül került kiadásra.

13 A keresztes rendjel tulajdonosainak száma eleinte huszonnégyre volt korlátozva, bár a megkülönböztetést nehezíti a keresztek hol álló, hol pedig fekvő előfordulása, Steeb felsorolja ezek után az alapszabályban meghatározott kötelességeket: mind a tagoknak a király és királyné felé, mind pedig fordítva. Hogy ezek a kötelességek mennyire tartattak be, éppen a nagy elterjedtség miatt, maradjon spekulatív kérdés. Tény azonban, hogy Zsigmondnak sikerült hatalmát mégis megszilárdítania, és ez a törekvése az alapszabályban lefektetett pontokkal szinkronban van, illetve a pontok ezen törekvését hűen tükrözik.

14 A lovagrendek megkülönböztető jelvényeiből a fejlődés során (abszolutizmus) tényleges kitüntetések lettek; a rendbe való felvételt az adományozás váltotta fel. A kitüntetések most már erősen a kitüntetett személyéhez kapcsolódtak, általában annak halála után azokat vissza is kellett szolgáltatni a rendi kancelláriának. A felvétel megelőlegezte a teljesítményt, az adományozás rendszere a már teljesített kiváló szolgálatokat jutalmazta. A17—18. század a katonai érdemrendek alapításának a százada. A kor változatos hadtörténete hűen tükröződik a kitüntetések történetében is. Ekkor jön létre Franciaországban a „Szent Lajos-Rend", Szászországban a „Szent Henrik-Rend", Oroszországban a „Szent György-Rend", a Habsburg Birodalomban pedig a „Katonai Mária Terézia-Rend".

15 Az 1741-es országgyűlésen a dömölki apát egy, az első magyar királyról elnevezett nemesi lovagrend létrehozását indítványozta. Pandula Attila tanulmánya ennek az indítványnak ered nyomába: hogy az „M. T."-monogramm közé foglalt, zöld hármas dombon nyugvó, nyitott leveles koronából induló fehér kettős kereszttel díszített piros középmedaillonnal ellátott, zöld zománc kereszt, - a „Szent István-Rend", illetve jelvénye több, mint két évtizedes vajúdás után, 1764. május 5-én ünnepélyesen megalapíttasson, és másnap, május 6-án, pedig már az első ünnepélyes adományozásokra (Promotion) is sor kerülhessen.

16 Esterházy Ferenc gróf 1760-ban, a Katonai Mária TeréziaRend (1757-ben alapítva) mintájára, egy civil érdemrend létrehozását javasolta. A királynő kérésére egy 25 pontból álló, francia nyelven írott tervezete azonban az Udvari Kamara akkori elnökének, Chotek grófnak a pontokhoz 53