Levéltári Szemle, 47. (1997)

Levéltári Szemle, 47. (1997) 4. szám - MÉRLEG - Sipőcz László: Österreichs Orden. Von Mittelalter bis zur Gegenwart. Graz, 1996 / 51–56. o.

fűzött ellenvetései miatt, illetve Lotharingiai Ferenc és bizonyos konzervatív udvari körök kimondott ellenkezése miatt nem valósult meg. A hétéves háború a Birodalmat nehéz anyagi helyzetbe sodorta. Természe­tesen felvetődött a kérdés, hogy Magyarország az adósság egy részét átvállal­hatná. A rendi gyűlés utoljára 1751-ben ülésezett, most azonban a kiránynő újra egybehívását tervezte. Esterházy gróf szerint, aki 1762 óta a magyar kancellár tisztét töltötte be, az 1764. július 17-re tervezett gyűlésre, illetve az ott megjelent rendekre pozitív hatást gyakorolna a Szent István-Rend meg­alapítása. Esterházy a korábbi terveken nyugvó újabb tervezetét 1764. január 30-án mutatta be a királynőnek. A tervezet Kaunitz kancellár meg­jegyzéseivel bővülve ismét Esterházyhoz került, aki a felvetéseket akceptálva a végérvényes tervezetet 1764. február 20-án nyújtotta be. Ugyanerről a napról származik a királynői kézirat is, amiben Mária Terézia a grófot a Rend kancellárjává nevezi ki. A kitüntetendők személyéről folyó viták során Esterházy gróf kihangsúlyoz­ta, hogy ő csak a magyar nemesség szolgálatainak értékelésében tekinti magát kompetensnek, a külföldi tagokra Kaunitz államkancellár tehetett ja­vaslatot. A magyar nemesség, de bizonyos osztrák körök is lelkesedéssel fogadták a Rendet. Más körök, élükön elsősorban Lotharingiai Ferenccel, vegyes érzel­mekkel tekintettek elébe: féltették a Katonai Mária Terézia-Rend, de főleg az Arany gyapjas-Rend tekintélyét. A május 5-i ünnepélyes alapítás, illetve a május 6-i első promotion ünnepségei barokk pompával zajlottak. A magyar karaktert hangsúlyozandó, a királynő magyar viseletben jelent meg, kíséreté­ben kizárólag magyar nemesekkel. Természetesen a magyar testőrségnek is jelentős szerep jutott ezeken a reprezentatív eseményeken. Érdekes módon az alapítással kapcsolatban hangsúlyozták, hogy a királynő egy, az István korából származó rendet újított fel. Ezt tükrözi a rendi szabályzat, de még az alapítás alkalmából kiadott emlékérem mindkét oldalának felirata is. A tények ismeretében viszont (az ismert egyházi lovagrendeket is csak a 12. századtól kezdve alapították, a világiakat pedig a 14-15. században) csak le­gendaként kezelhetjük ezt a fajta indoklást - hangsúlyozza Pandula. 17 A rend szabályzata a 18. századi szokásoknak megfelelően felsorolja a különböző érdemeket, amiket a rend képviselni igyekszik. A demonstratív magyar karakter tükröződik ezekben a lefektetett pontokban, és ezt a karak­tert a rend egész fennállása alatt meg tudta őrizni annak ellenére, hogy az egész Habsburg Birodalomban adományozásra került. A három osztályos rend (nagy-, közép- és kiskereszt) csak férfiaknak juthatott osztályrészül, az egyetlen kivétel maga a királynő volt, aki egyben a rend első nagymesteri tisz­tét is ellátta. (Férje halála után, aki az Arany gyapjas-Rend, valamint a Kato­nai Mária Terézia-Rend nagymesteri tisztét viselte, fia II. József vette át eze­ket a tiszteket, amik mellé Mária Terézia a Szent István-Rend nagymester­ségét is reáruházta.) Az adományozás gyakorlatáról meg kell jegyezni, hogy általában civil szolgálatokért, teljesítményekért került átadásra, az adomá­nyozottak között elsősorban állami tisztségviselőket, magas hivatalnokokat, a diplomáciai testület tagjait találjuk. Vezető beosztású jogászok is kaptak a kitüntetésből, a 19. század második felétől pedig a tudomány és a művészet kiemelkedő képviselőit is jutalmazták, elsősorban a kiskereszttel. A minden­kori esztergomi érsek, a nagykereszt viselőjének, állandó rendtagként, mint a rend prelátusa intézte a rend egyházzal kapcsolatos ügyeit. Hogy a kitüntetés nem mindig, sőt általában nem a valóságos teljesítményt jutalmazta, az kitűnik a rendtagok névsorának tanulmányozásából. Pandula ennek alátá­masztására idéz is ebből a névsorból, amiből az is kitűnik, hogy többségében 54

Next

/
Thumbnails
Contents