Levéltári Szemle, 47. (1997)
Levéltári Szemle, 47. (1997) 4. szám - Albrechtné Kunszeri Gabriella: A hazai levéltárak általános állományvédelmi helyzetfelmérésének tapasztalatai / 30–38. o.
írja föl a légnedvesség- és hőmérsékletértékeket. A klimatikus körülmények módosítására csak hat épületben (ez a felmérésben szereplő épületeknek kevesebb, mint 10%-a) áll rendelkezésre légpárásító vagy levegőszárító berendezés. Az l-l levéltár által megjelölt ventillátort és párologtató edényt ebbe nem számítottam bele, bár valóban lehet így is valamennyire befolyásolni a klimatikus körülményeket. A megadott tapasztalati értékek esetenként elfogadhatatlanul szélsőségesek. A-10 °C körüli hőmérsékletek és a 70-80% relatív légnedvesség értékek nagyok sok veszélyt jelentenek a levéltári anyagra. Ezek közül csak a penészt, a múlt század második fele óta gyártott papírok felgyorsuló savasodását és a nagy hőmérsékletkülönbség okozta sokkhatást emelem ki. Ilyen körülmények között garantált a dokumentumok gyors pusztulása. A raktárba kerülő levegő tisztítására csak négy helyen van lehetőség, ott is csak a szilárd szennyeződés, a por kiszűrésére. Egy hazai levéltár sem jelezte, hogy a súlyosan károsító gáznemű levegőszennyeződést is kiszűrné. A porszűrés hiánya a raktárak állapotában tükröződik. A „poros-e a gyűjtemény?" kérdésre 26 egyértelmű igen (ez közel 30%) és 14 „részlegesen" válasz érkezett. Ez azt jelenti, hogy a felmért levéltári épületek több mint felénél maga az intézmény állítja, hogy poros az állomány. Jól tervezett és ellenőrzött takarítási tervről 18 épületet érintően számoltak be. Atöbbi helyen vagy nincs, vagy csak részleges, illetőleg alkalmankénti a takarítás. Az ok közismert, ha nem is írta meg mindenki: a pénzügyi fedezet hiányzik. A rendelkezésre álló szűkös keretből az elhagyni kényszerült feladatok között előkelő helyet foglal el a raktártakarítás, holott ez alapvető fontosságú. Köztudott, hogy a por sok közvetlen és közvetett károsodás forrása. Ehhez még hozzá kell tenni a gyakran penészspórákkal, kórokozókkal teli por egészségkárosító hatását, ami az utóbbi időszakban gyakran említett probléma a levéltárakban. A fény elleni védelemről az épületek alig felénél, az UV-sugárzás kiszűréséről sehol sem gondoskodnak. Ennek ellenére a fény károsító hatását az állományon csak az épületek harmadában észlelték. Első megközelítésben kétségtelenül csökkenti a fény közvetlen iratkárosító hatását a dobozolás, a dobozok savasodása azonban felgyorsul a fénytől, és a környezetükben vagyis a bennük lévő, védeni kívánt - iratokat savas gázok érik. Ez tudvalevőleg a papír bomlását okozza. A levéltári anyag biológiai károsodását jelenlegi helyén a vártnál kevesebben tapasztalták. 29 helyen penészről, 15 helyen rovarokról és 10 helyen rágcsálókról számoltak be. Az okokat többnyire megállapították, és lépéseket tettek azok megszüntetésére. A fertőtlenítés nehéz problémakörére most nem tudok kitérni, ebben a témában sok tisztázni és tennivaló van. Miután nagyon nagy a bizonytalanság a fertőtleníteni, vagy nem, ha igen, akkor hogyan kérdésekben, és az egészségügyi vonatkozásokban, nagyon hasznos lenne ezekről egy kerekasztal rendezvényt tartani, amelyen az érdekeltek (beleértve az ugyancsak érintett könyvtárak képviselőit) megpróbálnának a nyitott kérdésekre választ találni hazai és külföldi szakemberek segítségével. A rendezvény jó alkalom lenne a más országokban alkalmazott gyakorlatok megismerésére. A megelőzésben nagy szerepe van a megfelelő épületnek és a takarításnak, de nem szabad megfeledkezni az élelmiszerek jelenléte miatti rovar- és rágcsálófertőzésről sem. Sajnos csak 16 épületben van külön helyiség étkezésre. Olyan hely is van, ahol a levéltári épületben élelmiszerraktár, étterem működik. Ez állandó fertőzéssel fenyeget. A kívülről bejövő élőlények elleni egyszerű védekezési mód alkalmazását, a szúnyogháló használatát csak négy épületnél említik. Abútorzat a helyek többségében fém, elsősorban Dexion-Salgó állványzat, 32