Levéltári Szemle, 47. (1997)

Levéltári Szemle, 47. (1997) 4. szám - Szemán Attila: Selmecbánya címerének fejlődése / 11–24. o.

már az átépítés után festették az eredetileg a bányászoknak szánt, de a plébániatemplom átépítése után nagyobb jelentőségűvé vált Szent Katalin templom akkori főbejárata fölött. A négy bányászszerszám az eredeti elrendezésben található a címerben, s a két sárkány négy-négy lábával tartja a karéjosan kivágott címerpajzsot. A két hajlított tartású, körbe komponált sárkány farka és kioltott nyelve kereszte22. kép 23. kép ződik. Ez a harmonikus elrendezés hosszú időn keresztül megmaradt a Selmecbányái címerben. Közvetlen hatását, mondhatni másolatát láthatjuk az Óvár harangtornyának oldalán elhelyezett 1578-as évszámú kőcímeregyüttes városi címert bemutató részében, valamint a XVIL század első felében használt városi nagypecsétben (17. kép),

36 és a Selmecbányái bányatársláda 1650-ből való díszka24, kép 25. kép lapácsának fején levő címerben (18. kép).

37 Ugyancsak nagyon hasonló a XVIL század elején használt Selmecbányái nagypecséten, de ezen - mint a többi köriratos pecséten - a város kezdőbetűjének helyén csak egy ornamentális díszítmény látható, s a pecsétekre már az előbbi csoportban is jellemző módon a bányászkapa és az egyágú csákány helyet cserél. Távolabbi a rokonság az 1666-os évszámot viselő typarium (19. kép),

38 valamint a hozzá tartozó kisebb, az évszám helyett a pajzs fölött rózsát viselő typarium címere (20. kép),

39 és az 1555-ös falkép között. A kör keresztmetszetű torony itt szögletessé válik, s a régebbi ikerablak helyett egyetlen abla20