Levéltári Szemle, 47. (1997)

Levéltári Szemle, 47. (1997) 4. szám - Szemán Attila: Selmecbánya címerének fejlődése / 11–24. o.

kot mutat. Ez felül ívelt, és egy függőleges és egy vízszintes osztással barokkos formát ölt. A kulcslyuk alakú lőrések helyett pedig ismét szögleteseket találunk a városfalon. A Selmecbányái címer telamonjainak részletes vizsgálatára és magyarázatára a jelen tanulmány szűk terjedelme nem ad lehetőséget, így ezt a jövőben külön cikkben fogom megtenni. Most csak annyit kívánok rögzíteni, hogy a 26. kép 27. kép címertartó sárkányok hol és mikor válnak gyíkokká. Az első címer, melyen Selmecbánya sárkányai gyíknak látszanak a Kopogtató, közismert nevén a Klopacska épületén levő 1681-ből származó bányásztársládai címer (21. kép). Ez szorosan véve nem Selmecbányái városi címer ugyan, de a gyíkok nyilvánvalóan Selmecbányára utalnak. Az 1703-as Miksa-féle bányarendtartás

40 első oldalának metszetéről ismerjük az első Selmecbányái címert, ahol már gyíkok szerepelnek (22. kép). Ez a megfogalmazás már előrevetíti a pajzstartók bevonulását a címerpajzs belső díszei közé. Schmidt Antal 1751-es dicsőségkapu-tervéhez készített akvarelljén pedig már a barokkos pajzson belül láthatjuk a két pajzstartó gyíkot (23. kép).

41 Hogy semmi kétség sem lehessen, a pajzs mezőjének színe kék. Vagyis a Selmecbányái címerben még az egyesítés előtt megtörtént ez a folyamat. Elérkeztünk tehát az egyesített címerig. Ebben a változatban, mely a legismertebb Selmecbánya címervariációját képezi, Selmec- és Bélabánya szabad királyi bányavárosok címereit egyesítették, minthogy Bélabánya leromlott egzisztenciális állapota ekkor már régen nem indokolta az önálló státust. Fejérbánya, azaz Bélabánya (Dilin) eredetileg is Selmecbányához tartozó bányásztelepülés volt. A XV. század közepén, a bányászati tevékenység fellendülésével aztán önálló településsé vált, és megkapta a szabad királyi város rangot is. Címere a történelem során többször is változott. A legkorábbi címere 1473-ból ismert, de úgy ez, mint a későbbi címerképet is megújító adománylevelek nem azt a változatot mutatják, melyet az 1788-as címeregyesítésnél a Selmecbányái címerpajzsba illesztettek.

42 A Tagányi-féle „régi" bélabányai címer

43 az 1572-es megújítás képét mutatja (24. kép). Ebből a variációból vezethető le az 1788-as egyesített címer felső részén látható kis 21