Levéltári Szemle, 47. (1997)

Levéltári Szemle, 47. (1997) 4. szám - Szemán Attila: Selmecbánya címerének fejlődése / 11–24. o.

A Selmecbányái pecséten viszont egy nyél nélküli hegyes bányászok van heggyel a pajzs alsó szögletébe illesztve, és egy bányászkalapács ennek foka fölé helyezve, balra nyúló^ vízszintes nyéllel. A nyél nélküli bányászék(ek) máshol is eló'fordul(nak). így Gölnicbánya 1497-ból fennmaradt címerespecsétjén (7. kép).

24 Megnyugtató számomra, hogy a neves Selmecbányái bányászattörténeti kutató, Jozef Gindl egy munkájában a saját felfogásommal 10. kép 11. kép egyezően egy nyél nélküli ék és egy ráütő kalapács melletti állásfoglalást találtam.

25 A következő címeres emlék csak jóval későbbi időből, 1490-ből ismert. Ez a címer ennek ellenére - mint a későbbi selmeci címerváltozatok -jól mutatja, hogy a fejlődés folyamatos és különösebb törés nélküli volt. Az 1490-ből származó pecsét címerétől az 1552-ből származóig terjedő darabok egy körül12. kép 13. kép határolható korszakot alkotnak a Selmecbányái címerek sorozatában. Ezek a következők: az 1490-ből fennmaradt pecsétnyomat, mely lehet akár XV. század közepi is (8. kép),

26 az 1494-es évszámú gótikus nagypecsét (9. kép),

27 a selmeci jogkönyv díszkötéses példányában

28 található három címer; az első kéziratos oldalának alján található, 1500 körüli datálással (10. kép),

29 a kötéstábla ezüst vereté, melyet 1513-ban ValentiniusAurifaber készített (11. kép),

30 a jogkönyv belső díszlapjának címere (a XVI. sz. 20-30-as évei, 12. kép),

31 az 1520-ból fennmaradt pecsétlenyomat (13. kép),

32 Selmecbánya bányaváros díszkalapácsa és bányászéke 1538-ból (14. kép),

33 az 1552-ből származó pecsétlenyomat (15. kép).

34 17