Levéltári Szemle, 47. (1997)

Levéltári Szemle, 47. (1997) 4. szám - Szemán Attila: Selmecbánya címerének fejlődése / 11–24. o.

A legrégebbi pecsét címerábrázolásaihoz képest az a változás, hogy nem kaputorony látható rajtuk, hanem a torony a városfal mögött helyezkedik el. A várkapu nem egyszerűen nyitott, hanem az 1490-ből származó címerben egy jobb felé kihajtott kapuszárny is látható. A későbbiekben azonban ez többé nem fordul elő, hanem csupán a félig felhúzott rostély, ami egyetlen alkalommal látható csak teljesen leeresztve. 14. kép 15. kép A négy szerszám ábrázolása megmarad, azokat csak egy esetben hagyták el, s ugyancsak egyszer hiányzik az ék és a kalapács is. A pecséteken a szerszámok közül a kapa helyet cserélt az egyágú csákánnyal, de az egyéb ábrázolásokon előfordul a legrégibb pecséten található sorrend.

35 Változott a csákány és kapa nyelének helyzete is. A két szerszámnyél immár nem a pajzs felső szélével esik egybe, hanem a várfal és a kaputorony találkozásának 16. kép 17. kép szögleteiből, illetve a torony előtti falrész középső pontjából ugrik elő. A bányászok és kalapács pedig kivétel nélkül a kapu jobb- és baloldalán látható. A kapu alatt a hármashalom még nem válik általánossá, hiszen csak a jogkönyv belső címlapjának díszesen festett címerében tűnik fel. Viszont a körirat nélküli kispecséteken megjelenik a város kezdőbetűje, és innét átkerül a díszkalapács ábrázolására is. Ebben a korszakban, így először már az 1490-ből fennmaradt pecséten is, megtaláljuk a Selmecbányái sárkányokat, vagyis annak telamonjait. Az első 18