Levéltári Szemle, 47. (1997)

Levéltári Szemle, 47. (1997) 4. szám - Szemán Attila: Selmecbánya címerének fejlődése / 11–24. o.

ugyan nem derül ki egyértelműen, hogy a pajzsnak melyik szögletében, mely szerszámot találta meg, de a felsorolás sorrendje megegyezik kettőjüknél. Igaz, hogy a szerszámok elnevezése módosult, s Faller pontosan megadja helyüket, a sorrend mégis önmagáért beszél: kalapács, kapa, csákány és bányászkalapács, kapa, ék. Nóvák szerint: „A pajzs felső részének hosszában jobboldalt kapa, balol1. kép 2. kép dalt csákány vésete. A pajzs alsó harmadában párosan elhelyezett két bányászkalapács (a pecséten azonban csak egy látszik világosan)."

14 Ez a felfogás, a csákány tekintetében közelebb áll a valósághoz, bár a leírás nem tökéletes, mivel a jobb és baloldalt nem a heraldika szabályainak megfelelően használja. Az összes régebbi leírással alapvetően ellentétes Gavallér felfogása, mely szerint ez a sarok egyszerűen üres.

15 Ezt nem tudom elfogadni, mivel jól látható, hogy a pajzs felső széle meg lett vastagítva, sőt az oldalsó részen még két függőleges, bemélyedő vonalka is van. Persze ez a megvastagítás nem is lenne feltűnő, ha a pajzs minden szélén ott lenne. Csakhogy az a pajzs felső szélére korlátozódik, s a megvastagított pajzsszél a csákány nyelét, a két függőleges vonalka pedig a szerszám vasát jeleníti meg (1. kép). Szükséges itt röviden kitérnem e ténylegesen is használt és a címerképben is ábrázolt szerszám bemutatására. A bányavárosi címerekben látható bányászszerszámok ugyanis szoros összefüggéseket mutatnak a gyakorlati munka során használt típusokkal. Különösen vonatkozik ez a korai ábrázolásokra és általában a pecsétrajzokra. 3. kép 13