Levéltári Szemle, 47. (1997)

Levéltári Szemle, 47. (1997) 3. szám - MÉRLEG - G. Vass István: Rendőrségi napi jelentések 1956. október 23–december 12. (Belügyi iratok 1.) Bp., 1996 / 63–66. o.

20 A közös k. u. k. Pénzügyminisztérium lett a két tartomány ügyeiben illetékes igazgatási szerv, megelőzve ezzel mind a Külügy-, mind pedig a Hadügyminisztériumot. 21 Haselsteiner, 86. 22 Az első memorandum 1908. április l-jén keletkezett, tehát még az Újtörök felkelés és az annexió kérdésének aktualizálódása előtt, a második pedig 1909. január 19-én íródott, az annexió deklarálása után, de még a krízis megoldása előtt. 23 Haselsteiner, 99. 24 Haselsteiner, 106. 2 5 Haselsteiner, 119-126. 26 Haselsteiner, 130. 2 7 Haselsteiner, 130-131. 2 8 Haselsteiner, 136. 29 Haselsteiner, 137-147. 30 Haselsteiner, 153. 31 Haselsteiner, 164. 32 Haselsteiner, 172-174. 33 Többek között a román Ghica és Balcescu által kidolgozott „Egyesült Dunai Államok" víziója, illetve a Giuseppe Mazzini által alapított „Középeurópai Demokratikus Bizottság" munkásságára hivatkozik Haselsteiner. Haselsteiner, 175. 34 „Exposé des principes de la íüture politique de la Hongrie", 1851. április 25-én. 35 Czartoryski korábbi javaslatához hasonlóan. 36 Hadügy, külügy, gazdaság, pénzügy, vám, mértékegységek/súlyok, valamint a közlekedés. 3 7 Haselsteiner, 177-180. Rendőrségi napi jelentések 1956. október 23 - december 12. [Belügyi iratok 1.] Kiadó: a Belügyminisztérium és az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutató Intézete Közalapítványa. Bp., 1996. 571 p. Az 1956-os forradalom történetének kutatása és az eredmények publikálása a rendszerváltás óta kiemelkedő helyet foglal el történészeink munkásságában és a tudományos könyvkiadásban. Ezt a kitüntető érdeklődést nem csupán az esemény korszakos jelentősége és a korábbi tilalmak miatti több évtizedes adósság indokolja, hanem a megtorlás igazolására kiadott fehérkönyvek, illetve az 1989-ig publikált hivatalos kiadványok rágalmainak és torzításainak ellensúlyozása, sőt bizonyos mértékig az emigrációban, majd 1989 után itthon is nagy számban megjelent visszaemlékezések olykori aránytévesztései és a korábban az éppen hozzáférhető kevés számú dokumentum alapján született feldolgozások hiányosságai is. E vonatkozásban különösen fontos szerepet töltenek be a forráskiadványok, amelyek természetüknél fogva hitelesen korrigálják a korábbi hazugságokat, de hatásos ellenszerei a nemkívánatos legendagyártásnak is. Az ilyen irányú első kísérletek már 1989-90-ben megjelentek, s számuk egyre gyarapszik. Örvendetes, hogy most a Belügyminisztérium saját múltjának feltárásával és egyben vélhetőleg - egy kiadványsorozat finanszírozójaként is gyarapítja e munkák sorát. Az ötvenes évek centralizált hatalmi rendszerének igényei 1953-ra hozták létre - természetesen nem előzmények nélkül - azt a szervezetet, az Országos Rendőrkapitányság Központi Ügyeletét, amelynek feladata volt az ország egész területéről összegyűjtött jelentések alapján 24 órán belül informálni az állami és pártvezetést a közbiztonságot és a politikai rendészetet érintő legfontosabb eseményekről, jelenségekről. Az egyes őrsök naponta 16 óra után, a 63