Levéltári Szemle, 47. (1997)

Levéltári Szemle, 47. (1997) 3. szám - MÉRLEG - Sipőcz László: Horst Haselsteiner: Bosnien–Hercegovina. Orientkrise und südslavische Frage. Wien, Köln, Weimar, 1996 / 56–63. o.

szlávságot ugyanúgy, mint a balkáni népeket, akik azonban továbbra is az oszmán szuverenitás kötelékében maradtak volna.

35 A Magyar Korona integritása irányába Kossuth hajthatatlan maradt: mind az összfbderáció, mind pedig Magyarország esetében a személyiség elvének érvényesülését hangsúlyozta. További sikertelen próbálkozások után ismét Kossuth állt elő 1862-ben egy érdekesnek ígérkező javaslattal. A „Dunakonfóderáció" néven ismert tervezet a korábbi kossuthi elvekre épül. A konföderációs alapon szerveződő államszövetség számára világosan értelmezhető kompetenciákat határolt be, mind a „közös ügyek"

36

, mind pedig a saját hatáskörben maradó belső igazgatás terén. A magyar állam, mint hegemonális hatalom integritása érdekében annak ellenére, hogy egy szerb és horvát egyesülés lehetőségét nem zárta ki számára a délmagyar Vajdaság (Bácska, Baranya) elcsatolása szóba sem jöhetett. Erdély közjogi hovatartozóságát egy későbbi népszavazás hivatott eldönteni. Haselsteiner a tervezet bemutatásán túl részletesen elemzi mind az előzményeket, mind a motívumokat, mind pedig a javaslat bukásának összetevőit.

37 Haris Silajdzic közelmúltból származó mondása, miszerint a Balkánnak több történelme van, mint amivel meg tudna birkózni, az utóbbi évek eseményeinek tükrében beigazolódni látszik. Ennek a „sok történelemnek" néhány mozzanatát Horst Haselsteiner könyve plasztikusan tárja elénk, és talán ezáltal teszi azokat „legyőzhetővé". Sipőcz László JEGYZETEK 1 Heuberger, Valéria: Bosnien-Herzegowina und der Zerfall Jugoslaviens, in: Österreichische Osthefte, Jg. 36/1994. Heft 2, 265-277. 2 Univ. Prof. Dr. Horst Haselsteiner a Bécsi Egyetem Kelet- és Délkelet-Európa-kutató Intézetének vezetője. 3 Haselsteiner, Horst: Bosnien-Hercegovina. Orientkrise und Südslavische Frage. Wien/Köln/Weimar, 1996, 7. 4 Haselsteiner, 9. 5 Haselsteiner, 10-14. 6 Diószegi István: Andrássy und der von Herzegpwina im Sommer des Jahres 1875; Suppan, Arnold: Auflen- und militárpolitische Strategie Ósterreich-Ungarns vor Beginn des Bosnischen Aufstandes, mindkettő in: Medjunarodni naucni skop povodom 100-godisnijice ustanka u Bosni i Hercegovim, drugim balkanskim zemljama i istocnoj krizi 1875-1878. godine, I. kötet, Szarajevó, 1977. 7 Haselsteiner, 17. 8 Haselsteiner, 17-18. 9 Haselsteiner, 20. 10 Haselsteiner, 21. 11 Dalmácia helytartója (Rodich), a zágrábi főparancsnok (Mollinary), a trebinjei alkonzul (Vercevich) és a mosztari konzul (Wassitsch). 12 Az Osztrák-Magyar Monarchia nagyhatalmi befolyásának érvényt szerezni és azt demonstrálni; a Törökországgal fennálló szerződéses viszonyt fenntartani; a balkáni keresztény népek szimpátiáját megszerezni, illetve biztosítani, és őket egy későbbi cél érdekében a Monarchia számára megnyerni. 13 Haselsteiner, 40. 14 Nagyhatalmi presztízs (expanziós kényszer); rendező- és kultúrfunkció, gazdasági és stratégiai érdekek. Haselsteiner, 57-59. 15 Egy expanziós akcióval határt szabni a „másik" ezirányú törekvéseinek, illetve határt szabni Oroszország befolyásának, a (pán)szlávizmus és a nemzetiség elvének. Haselsteiner, 60-62. 16 Haselsteiner, 6 7. 17 Haselsteiner, 73. 18 Haselsteiner, 75. 19 Haselsteiner, 84. 62