Levéltári Szemle, 47. (1997)

Levéltári Szemle, 47. (1997) 3. szám - MÉRLEG - Sipőcz László: Horst Haselsteiner: Bosnien–Hercegovina. Orientkrise und südslavische Frage. Wien, Köln, Weimar, 1996 / 56–63. o.

dés miatt a birtokjogukban sértett nemesek végképp a városi követek ellen fordultak. Különbség volt a megyei és városi követek között a trónra lépő Ferdinánd címhasználatával kapcsolatban is, akit a megyeiek magyar királyként V. Ferdinándnak fogadtak el. A nyelvkérdésben, mint jeleztük, a megyei követek szintén udvarhűséggel vádolták a városiakat, holott a magyar nyelvet az oktatás terén ők is pártolták. A városi követek többször felvetett sérelmei gyakran a vármegyék, illetve követeik ellen irányultak. Sérelmezték például, hogy az árakat és a béreket a vármegyék limitálják, követeik akadályozzák az új szabad királyi városok becikkelyezését, lépten-nyomon beleszólnak a városok életébe. A viták odáig fajultak, hogy egy nemesi származású pesti ügyvéd letartóztatása miatt — akit később a vármegye intézkedése nyomán szabadon engedtek - 1836 januárjában a városi követek a kerületi ülésről jórészt kivonulva külön tanácskoztak, és „konferenciáit hoztak létre. Bár a kérdéses személyt Habsburg-ellenes röpirat másolása miatt vették őrizetbe, a nádoron keresztül maga az uralkodó lépett fel a renitenskedőkkel szemben. E példával is azt igazolja a szerző, hogy a városi követek nem számíthattak az udvar támogatására, ahogy azt a tárgyalásokról készült beszámolóikban maguk is keserűen megállapították. Az előrelépést csak a haladás érdekében történő összefogás, érdekegyesítés biztosíthatta volna, amit e vonatkozásban még nem tudtak megteremteni sem a városiak, sem a liberális nemesség képviselői. Szőcs Sebestyén ismertetett munkája nagy alapossággal kidolgozott mű, nehéz olvasmány. A fő szöveget 535, a kötet V3 részét kitevő igen aprólékos jegyzetanyag egészíti ki, ami a szerző szorgalmára utal. A közérthetőséget növelte volna, ha bevezetőjében foglalkozik a polgárság általános fejlődésével, a városok igazgatásával és törvénykezési gyakorlatával, röviden, akár táblázatos formában bemutatja az országgyűlés működési mechanizmusát, és kronológiai rendben leírja az ülések napirendjét. Az alapkérdésekben jártas olvasóközönség számára azonban így is nagy nyereség ez a munka, mely elősegíti az ellentmondásosan fejlődő hazai polgárságjobb megítélését. így köszönet illeti Budapet Főváros Levéltárát, hogy a „Várostörténeti tanulmányok" újjáélesztésével a dolgozatot megjelentette, és a Nemzeti Kulturális Alapot, hogy a kiadáshoz támogatást nyújtott. Dóka Klára Horst Haselsteiner: Bosnien-Hercegovina. Orientkrise und südslavische Frage (Bosznia-Hercegovina. A keleti válság és a délszláv kérdés) Böhlau Verlag Wien - Köln - Weimar, 1996. 185 p. A boszniai háború három év alatt egy olyan lakossági struktúrát zúzott szét, ami a késői középkortól napjainkig inkább többé, mint kevésbé konstans tudott maradni. Megsemmisült az együttélés kultúrája, az Európában egyedülálló szimbiózisa Keletnek és Nyugatnak - írja Valéria Heuberger BoszniaHercegovináról szóló tanulmányában.

1 Könyvek, tanulmányok sora elemzi azóta a szörnyűséget, amit a médiák szobáinkba ömlesztettek. A kezdeti értetlenséget és tanácstalanságot - az együttérző néző számára is talán 56