Levéltári Szemle, 47. (1997)
Levéltári Szemle, 47. (1997) 2. szám - MÉRLEG - T. Mérey Klára: Tanulmányok. Tolna megyei levéltári füzetek 5. Szekszárd, 1996 / 54–56. o.
Tanulmányok. Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Szerkesztette: Dobos Gyula. Kiadó: Tolna Megyei Önkormányzat Levéltára. Szekszárd, 1996. 311 p. 1996-ban már ötödször jelent meg a Tolna Megyei Levéltár kiadásában, és vezetőjének: Dobos Gyulának szerkesztésében egy nagyon szép kiállítású és színvonalas tartalmú tanulmánykötet. Ebben a kötetben hét tanulmány kapott helyet, melyeknek mindegyike tartalmilag Tolna megyéhez kötődik, mondanivalója azonban túlnyúlik e megye határain és a hazai történetírásunk „fehér foltjainak" feltárásához, majd eltüntetéséhez járul hozzá. Az első tanulmány Szita László, Baranya megye ny. levéltárigazgatójának műve, aki a lutheránus németség bevándorlásának és letelepedésének történetét dolgozta fel Tolna megyében, a 18. században. A szerző, aki előző évben adta ki Somogy megye török utáni betelepüléséről szóló művét, most a szomszédos megye német ajkú evangélikus telepeseinek útját mutatja be, igen széles körű adatbázisra építkezve, a helytörténet mélységeibe hatolóan. Értekezése bevezetésében felvázolt célkitűzése szerint nemcsak a tisztán lutheránus falvak betelepülését kísérte figyelemmel, de azokkal a településekkel is foglalkozott, ahol az evangélikusok nem tudtak többségre jutni. Felsorolja forrásait, s méltatja azokat a kéziratban maradt feldolgozásokat, gyűjteményeket, melyekhez - a rendszerezés igényével - ő nyúlt először. A terjedelmes (160 oldalas-) tanulmány első része a Mercy-féle telepítéssel foglalkozik Tolna megyében 1 , bőven merítve a szakirodalom szerteágazó anyagán kívül a hagyatéki anyagokból is. (Kiemelném e vonatkozásban a Gerlingeni Városi Könyvtár és Levéltár őrizetében levő Schmidt-Tomka hagyatékot.) Munkájához felhasználta az evangélikus egyház központi és területi levéltárait, a pécsi püspöki levéltár anyagát, s hasznosította a Tolna Megyei Önkormányzati Levéltár gazdag gyűjeményét is. A Mercy-féle telepítés ismertetésekor sikerült tisztáznia e család tagjainak egymáshoz való kapcsolatát, a betelepülők egymáshoz való viszonyát, eredetük problémáit s mindazokat az eddig homályos pontokat, amelyek annyi gondot okoztak e korszak kutatóinak. E tanulmány harmadik fejezete a Tolna megyei lutheránus németség migrációját kíséri figyelemmel Délkelet-Dunántúlon, nagyrészt egyházi anyakönyvek bejegyzései nyomán, s ezzel a 18. századi másodlagos települések eddig eléggé ismeretlen történetét derítette fel, túlmutatva Tolna megye határain. A negyedik fejezet Tolna vármegye és a pécsi püspökségnek a protestáns települések elleni féllépését kíséri végig a 18. század elejétől, részint a vármegyei protokollumok adatai, részint egyházi levéltárak, helytörténeti feldolgázások hiteles adatai alapján. Az ötödik fejezet a „Senioratus Tolnensis" címen az evangélikus egyházi szervezetről ír, tárgyalva ennek megyén kívüli kisugárzását. Lényegében ez a fejezet a Tolna-Baranya-Somogy egyházme54
