Levéltári Szemle, 47. (1997)

Levéltári Szemle, 47. (1997) 2. szám - KILÁTÓ - Glück Jenő: A Revista Arhivelor 1993–1994-es évfolyamai / 48–53. o.

román levéltárügy előmozdítása terén (2/1993, 2/1994). Tudor Mateescu és Constantin Bolan pedig további adatokat sorakoztat fel a „Revista Arhivelor" hét évtizedes megjelenéséről, és felhívja a figyelmet a folyóirat tartalmi sokszínűségére (1/1994). A történelmi jellegű tanulmányok között időrendben elsőként említhető Constantin Asivoaie genealógiai cikke, aki igyekezett Dragos fejedelemnek, a moldvai állam XIV. századbeli alapítójának leszármazását felkutatni (4/1994). Paul B. Popescu Ploiesti várossá fejlődését taglalja Vitéz Mihály uralkodásának első idejéből, 1593-tól kezdődően (1/1994). Figyelemre méltó a kolozsvári Kiss András tanulmánya, amelyben új adalékokat és szempontokat vonultat fel „Az erdélyi hiteles helyek szekularizációjuk idején" című úttörő tanulmányában (1/1994). Megjegyzendő, hogy a tanulmány a reformáció nyomán bekövetkezett változásokra helyezi a hangsúlyt. Dobrudzsa történetéhez nem kevesebb, mint hat történeti tanulmány kapcsolódik. Ezek közül öt anyagnak a szerzője Teodor Mateescu, aki további adatokat sorakoztat fel e tartomány XVII-XX. századi életével kapcsolatban, és főképp a román népesség ottani jelenlétét hangsúlyozza 1878 előtt, midőn a tartomány a berlini kongresszus határozata nyomán Románia részévé vált (1, 2, 4/1993, 2/1994). E tanulmányokhoz kapcsolódik az Erdély és Dobrudzsa között folyó kereskedelem elemzése a Levante felé irányuló kivitel kapcsán. A tanulmány címe: „Egy brassói kereskedő Dobrudzsában 1877 előtt" (3/1994). A legújabb kor történetéhez kapcsolódik Viorel Mágureanu értekezése, amelynek tárgya a földtulajdon rendszere az 1940. szeptember 7-i krajovai egyezmény nyomán (1/1993). Ez utóbbi írás arra törekszik, hogy megismertesse az olvasóval Dél-Dobrudzsa Bulgáriának történt átadása körülményeit, valamint az ezt követő kötelező lakosságcsere egyes vonatkozásait (1/1993). Adina Berciu-Drqghicescu és Dinica Ciobotea terjedelmes közös munkája részletesen elemzi „Havasalföld gazdasági életét Constantin Brancoveanu korszakában". AXVII-XVIII. század fordulóján uralkodó fejedelem kormányzata idején széles körű gazdasági kapcsolatok álltak fenn Erdéllyel és fejlődtek ki Magyarországgal is (4/1993). Az 1821-es havasalföldi mozgalomhoz szolgáltat adalékot Tudor Mateescu írása, amelyben ismerteti Vasile Moga erdélyi görögkeleti püspök és a korabeli havasalföldi menekültek kapcsolatát (3/1993). Az 1848-as forradalommal több cikk is foglalkozik. Ezek közé tartozik Anca Damian közleménye, amelynek címe: „Vla§ca megye parasztjainak bizottmányi állásfoglalása 1848-ban" (1/1993). A cikk idézi az említett terület parasztjainak földigényét a forradalmi eredmények hatására. Liviu Palihovici „Dokumentumok tanúsága az orosz császári csapatok jelenlétéről Szebenben 1849. február 2. és március 15. között" (1/1994) c. cikkében részletes adatokkal szolgál, amelyeknek forrása a szászsebesi evangélikus plébánia levéltára. Innen megtudhatjuk, hogy a cári csapatok létszáma 1816 fő és felszereltsége 6 ágyú volt. Adatokat találhatunk ezek elhelyezéséről, élelmezéséről és a lakosság ezzel kapcsolatos terheiről. A szerző kiemeli, hogy a cári egységek semmiféle harci cselekményben nem vettek részt, és Bem tábornok csapatai elől Havasalföldre távoztak. Adrién Adamache művészettörténeti tanulmányairól adott számot a folyóirat hasábjain. Foglalkozott azokkal a román festőművészekkel, akik Románia 1877/78-as függetlenségi háborújában a csatatérre mentek, és az ott szerzett ismereteik és benyomásaik művészi feldolgozása nyomán több kiemelkedő értékű mű maradt az utókorra (3/1993). Cherorghe Iavorschi technikatörténeti tanulmányt írt, amelynek címe: „Az első termoelektronikus köz49