Levéltári Szemle, 47. (1997)

Levéltári Szemle, 47. (1997) 2. szám - KILÁTÓ - Glück Jenő: A Revista Arhivelor 1993–1994-es évfolyamai / 48–53. o.

pont létesítése Bráila kikötőjében". írásában kiemeli, hogy a feltétlen európai elsőséget jelentő temesvári elektromos közvilágítást 1893-ban a bráilai dunai kikötőé követte (4/1994). Olivér Velescu adatközlésének címe: „Egy brassói az események forgatagában az első világháború éveiben". A szerző birtokába jutott egy brassói mesterember irathagyatéka, aki a román királyi hadsereg ottani bevonulása után (1916) a hadsereggel együtt távozott a hegyeken túlra, és viszontagságainak leírása fényt vet a korabeli helyzetre (2/1993). Jóval szélesebb keretben tárgyalja a Duna menti Jalomita megye helyzetét 1916 decembere és 1918 novembere között Alexandru Vladimireanu. E területet a román hadsereg Moldovába történt visszavonulása után a központi hatalmak csapatai szállták meg (2/1993). Az erdélyi román nemzeti mozgalom történetének tanulmányozásához két jelentősebb tanulmányra hívjuk fel a figyelmet. A gyulafehérvári Ion Pleaqa közleményének címe: „George Bari^iu szerepe az 1882-es emlékirat kidolgozásában, kiadásában és terjesztésében". A szerző részletezi a Román Nemzeti Párt kilencpontos politikai programját, amelyben első helyen a történelmi értelemben vett Erdélynek az 1867-es kiegyezés előkészítése folyamán megszüntetett autonómiája helyreállításának követelése állt (2/1994). Tiberiu Tamás pedig a Románok Kulturális Egységéért Liga tevékenységének történetét dolgozta fel az 1901-1915 közötti időszakban (2/1993). Constantin Brátescu ,A délbánáti románok hozzájárulása Nagy-Románia megteremtéséhez" címen adatokat közöl a jelenlegi Krassó-Szörény megye területén lezajlott mozgalmakról (2/1994). A két világháború közötti időszak eseményeiből merített Virgil Z. Teodorescu, aki az 1923-ban Ia§i-ban rendezett mezőgazdasági kiállítás kínálata nyomán igyekezett átfogó képet alkotni a korabeli Románia e téren elért gazdasági színvonaláról (4/1994). Ugyanez a bukaresti szerző sorozatot indított azzal a céllal, hogy összefoglaló képet nyújtson a jelentősebb városok és helységek közterein emelt emlékművekről. Adatait részben bizonyos történelmi jelentőségű személyiségek köré csoportosította (Nagy István moldvai fejedelem, Nicolae Titulescu külügyminiszter, I. G. Dúca miniszterelnök, akit a vasgárdisták meggyilkoltak), illetve területi és kronológiai alapon rendezte. [Ia§i, Besszarábia 1918-1945 között] (1-4/1993, 3/1994). Időrendben napjainkhoz legközelebbi témával foglalkoznak Vasile Manole hadtörténész cikkei, amelyek tárgya a román hadsereg szerepe a keleti front két jelentős csatájában. Szó van a keresi csatáról, majd ezt követően Szevasztopol ostromáról. Mindkettőt 1942-ben vívták meg (1/1993, 1/1994). Több közlemény kultúrtörténeti kérdéseket boncolgat. Pétre Obindariu a Putna megyei falusi iskolák helyzetével foglalkozik a XIX. század második felében (3/1994). Dumitru Androane a Valcea megyében alakult művelődési körök tevékenységének jelentősebb eredményeit ismerteti az 1900-1914 közötti időszakban (3/1994). A„Revista Arhivelor" jellegénél fogva folyamatosan közölt különböző időszakokból származó dokumetumokat. Igen hasznos kezdeményezésnek számít Miliana §ebu vállalkozása, aki hosszabb ideje minden évben katalogizálja az előző év forrásközléseit. így megtudhatjuk, hogy 1993-ban 55 dokumentum látott napvilágot (4/1994). Costin Fenesan kiadta a bánsági Dobra 1552-es vásári kiváltságlevelét. Ó közölt nemesi leveleket is 1593-ból és 1652-ből (1/1994). A nagybányai levéltárban dolgozó Balogh Béla hívta fel a figyelmet a máramarosi sókamara ispánjának instrukciójára (2/1994). Ioan Pleqa több dokumentummal igyekszik megvilágítani az Avram Iancu által a Nyugati 50