Levéltári Szemle, 47. (1997)

Levéltári Szemle, 47. (1997) 2. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Koltai András: Mösch Lukács és a magyar piaristák első levéltárai / 17–30. o.

További szabályok rendezték a levéltárak átadásának módját. így az 1664-ben Podolinban tartott lengyel tartományi káptalan - a magyarországi rendházakra is érvényesen - elrendelte, hogy ha egy rendház élére új házfőnököt neveznek ki, egyik első dolga legyen, hogy három paptársával együtt ellenőrizze és vegye gondozásba a levéltárat úgy, hogy valamelyik atyát nevezze ki levéltárossá.

21 Az 1671. évi egyetemes káptalan pedig azt az intézkedést hozta, hogy a leköszönő elöljárók a levéltárat leltárral együtt tizenöt napon belül kötelesek átadni utódjuknak.

22 A privigyei rendház levéltára Nem tudjuk, hogy amikor Mösch Lukács 1688 végén elődjétől, Germani János Mártontól átvette a privigyei rendház levéltárát, az átadás hogyan zajlott le. Csak sejthetjük, hogy az átadott iratok többnyire hiányosak és rendezetlenek voltak, hiszen a Pálffy-földesuraság alatt álló Privigyét és benne a piarista rendházat a Thököly-féle harcok során a kurucok kétszer is földúlták, először 1678-ban, majd 1683-ban.

23 A levéltár irataira valószínűleg általában is igaz volt az, amit Mösch Lukács a rendház éves famíliáiról jegyzett föl: „az idők jogtalansága, a gyakori háborúk és ellenséges támadások miatt elvesztek vagy hiányzanak."

24 Tudjuk azt is, hogy a rendház legértékesebb okleveleit, köztük az alapítás császári és érseki megerősítő leveleit, valamint Turkovics János Sándor bajmóci prépost adománylevelét 1682-1684 között „tempore disturbiorum" a Pálffyak stomfai várában tartották, nedves helyen, ahol azok megrongálódtak: megpenészedtek, megrohadtak, lyukacsossá és piszokfoltossá váltak. Ezek az okievek egyébként 1689 januárjáig Szentgyörgyön maradtak, csak akkor vitték vissza őket Privigyére.

25 Az új házfőnök azonban már ez előtt gondozásba vette a levéltárat. Bár levéltárost is kinevezett Gábriel Sczawnicki személyében,

26 de főként ő maga látott munkához. A levéltár első, általa készített és még 1688-ra keltezett leltára már öt, az alapítóleveleket és más fontos iratokat magukban foglaló csomó és egy, a rendi szabályokat tartalmazó kéziratos kötet mellett már kilenc olyan kötetet sorol föl, amelyeket Mösch Lukács kezdett meg (vagy szándékozott megkezdeni).

27 A kilenc, fólió nagyságú kötetet Mösch egységes félbőr kötéssel látta el (csupán gerincük és sarkaik voltak bőrből, lapjuk keménypapírból készült),

28 tartalmi rendjük kialakításánál pedig az 1637. évi egyetemes káptalan föntebb már idézett határozatát vette figyelembe. Ez ugyan eredetileg a tartományi levéltárakra vonatkozott, de úgy látszik, hogy a rendházak levéltáraira is alkalmazták, mivel ott is hasonló irattípusok fordultak elő. Mösch Lukács készített tehát egy kötetet a rendház alapításával kapcsolatos iratok másolatának, amelybe még a felépítendő rendház terveit is berajzolta (n° 1), egyet a szerzetesek távozásainak és érkezésének följegyzésére és a rendház famíliáinak számára (n° 5), egyet pedig a novíciusok felvételének, elbocsátásának, fogadalomtételeinek és az erről való szavazások (scrutinia) rögzítésére (n° 4). Privigyén ugyan ekkoriban éppen nem működött noviciátus, de a régebbi iratok között Mösch találhatott a novíciusok fölvételéről szólókat, amelyeket bemásolhatott ebbe a kötetbe, 1689-től pedig a rendház újból megkapta a novíciusok fölvételének jogát. Sajnos azt a Mösch által elkezdett kötetet, amelybe a fogadalomújítások és a tanárok által letett hitvallások kerültek (n° 6), nem ismerjük, viszont fönnmaradt az a kötet, amelybe az egyetemes és tartományi káptalanok határozatai kerültek (n° 3). Ennek a kötetnek utolsó lapjai tartalmazzák a levéltár registrum-át is. Végül Mösch egy kötetet szánt az elöljárók leveleinek és utasításainak, valamint a vizitációknak és a vizitátorok utasításainak följegyzésére (n° 2). 20