Levéltári Szemle, 46. (1996)
Levéltári Szemle, 46. (1996) 1. szám - Szűcs László: Az Ideiglenes Nemzeti Kormány néhány archontológiai kérdése / 21–32. o.
megyei titkáraként tevékenykedett. 1944 decemberében beválasztották az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe, majd 1967-ig folyamatosan tagja volt a törvényhozó testületnek. 1945. január 4-én Békés vármegye fó'ispánjává nevezték ki. 1945. szeptember 27-től 1947 novemberéig a Közellátásügyi Minisztérium politikai államtitkára, majd 1949 októberéig a Közellátási Hivatal vezetője, egyidejűleg a Földművelésügyi Minisztérium politikai államtitkára volt. 1949 szeptemberétől 1950 májusáig moszkvai magyar követként dolgozott, majd külkereskedelmi miniszter lett. 1953 decemberétől pekingi követ, 1954. januártól 1956. október 24ig begyűjtési miniszter volt. Szabón János (1900-1991) jogász, agrármérnök, gazdálkodó, a Nemzeti Parasztpárt tagja volt. 1940-től 1944-ig a Terményforgalmi Vállalatnál dolgozott. 1945. június 11-től 1947 decemberéig a Közellátásügyi Minisztérium adminisztratív államtitkára volt. 1948-ban kizárták a Parasztpártból. Mátéffy Géza (1900-1980) államtudományi tudori oklevéllel rendelkezett, 1933-ig a közigazgatásban dolgozott. 1930-ban a Kisgazdapárt tagja lett. 1941-től az Országos Közellátási Hivatalban dolgozott; a német megszállás után megvált hivatalától. 1945. március 5-én Budapest közellátási kormánybiztosának helyettese lett. 1945. április 25-én a Közellátásügyi Minisztérium adminisztratív államtitkárává nevezték ki. 1945 júniusában tagja lett az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek, majd később a Nemzetgyűlésnek és az Országgyűlésnek is. 1947 decemberében a Közellátási Hivatal elnöke lett. 1948 áprilisában visszavonult a közélettől. 13 Kovács Kálmán (1913-1991) jogász. 1933-ban a Nemzeti Radikális Párt tagja lett, csatlakozott a Márciusi Fronthoz. 1944 októberében Kisújszállás város főjegyzője, a Kommunista Párt helyi szervezetének titkára lett. 1944 decemberében az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagjává választották. 1944. december 23-tól az Igazságügyminisztérium politikai államtitkára volt. 1945 márciusában tagja lett a Kommunista Párt Központi Vezetőségének. 1945 decemberében Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főispánjává nevezték ki. 1946 novemberétől 1954 elejéig a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium vezető tisztviselője volt. 1954 tavaszától 1957 novemberéig az igazságügyminiszter első helyettese, majd a Művelődésügyi Minisztérium főosztályvezetője, 1959-től 1983-ig az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán tanszékvezető egyetemi tanár volt. Bulin Jereó"(1889—1959) ügyvéd, lapszerkesztő. 1931-től tagja volt a Független Kisgazdapártnak, 1935-től 1939-ig országgyűlési képviselő volt, majd ügyvédi tevékenységet folytatott Szekszárdon. 1945 májusában a Tolna Vármegyei Nemzeti Bizottság elnökévé, 1945. június 24-én az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagjává választották, s később ismételten tagja volt a törvényhozó testületnek. A Kisgazdapárt Országos Intéző Bizottságának tagja, s a Tolna vármegyei szervezet ügyvezető elnöke lett. A minisztertanács 1945. október 13-i ülésén (MOL XIX—A—83—a 60. sz. jegyzőkönyv 18. napirendi pont) tárgyaltak a politikai, illetve adminisztratív államtitkári kinevezéséről, de végül levették a kérdést a napirendről. 1945. november 22-e után a Kereskedelem- és Szövetkezetügyi Minisztérium, 1946. február. 27-től a Belügyminisztérium, 1947. június 14-től az Igazságügyminisztérium politikai államtitkára volt. 1948 júliusától főügyészként dolgozott. Szabó István (1896-?) szabósegéd. 1944 végén a Debrecenben újjászervezett Szociáldemokrata Párt országos vezetőségének tagja lett. Debrecen egyik küldötte volt az Ideiglenes Nemzetgyűlésben, majd novemberben a Nemzetgyűlésbe is beválasztották. 1944. december 23-án a Népjóléti Minisztérium politikai államtitkára lett. 1945 márciusától Debrecen város törvényhatósági bizottságának tagja volt. Cseh Szombathy László (1894-1968) orvos. 1930-ban belépett a Kisgazdapártba, 1935-től 1939-ig országgyűlési képviselő volt. 1945. május 16-ától 1945. október 7-ig az ideiglenes budapesti törvényhatósági bizottság alelnöki tisztét töltötte be. 1945. július 24-én beválasztották az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe, majd nemzetgyűlési, később orzággyűlési képviselő lett. 1945. augusztus 23-tól 1947. november 15-ig a Népjóléti Minisztérium politikai államtitkára volt. Tagja volt a Kisgazdapárt Politikai Bizottságának. 1948. december 16-án lemondott parlamenti mandátumáról, visszavonult a közéletből. Gortvay György (1892—?) orvos, 1915-től közegészségügyi, munkaegészségügyi, társadalombiztosítási és szociálpolitikai kérdésekkel foglalkozott. Három éven át az Egyesült Államokban és Angliában tanulmányozta ezeket a kérdéseket. 1935-ben az Országos Társadalombiztosító Intézet orvos-aligazgatójává, 1940-ben az Országos Állami Munkaközvetítő Hivatal igazgatójává, 1945 áprilisában az Iparügyi Minisztérium csoportfőnökévé nevezték ki. 1945. május 19-e után a Népjóléti Minisztérium egészségügyi csoportjának a felügyeletét látta el. 1945. június 14-től 1945. június 9-éig, forma szerint július 24-ig a Népjóléti Minisztérium adminisztratív államtitkára volt. Ekkor az Országos Közegészségügyi Intézet főigazgatója lett. 1957-től 1960-ig az Orvostudományi Dokumentációs Központ és a Budapesti Orvostudományi Egyetem Könyvtárának megbízott igazgatója volt. Vikol János (1911-1970) orvos. 1935-től 1939-ig kórházi és klinikai szolgálatot teljesített. 1939 februárjában hivatásos katonaorvosi szolgálatba lépett. 1943 januárjában a Don 30
