Levéltári Szemle, 46. (1996)

Levéltári Szemle, 46. (1996) 1. szám - Szűcs László: Az Ideiglenes Nemzeti Kormány néhány archontológiai kérdése / 21–32. o.

menti harcok során szovjet hadifogságba került, ahonnan 1945 februárjában tért vissza. A Kommunista Párt tagja lett. 1945 májusában orvos ó'rnaggyá léptették elő, július l-jével szolgálaton kívüli állományba helyezték. A Népjóléti Minisztériumban ezután a betegellátási főosztály vezetőjeként alkalmazták, majd 1945. július 24-én a minisztérium adminisztratív államtitkárává nevezték ki. 1958-ig töltötte be ezt a tisztségét a Népjóléti, majd az Egészségügyi Minisztériumban. 1958-tól az István Kórház igazgató főorvosa, majd az Országos Onkológiai Intézet igazgatója volt. 1966-tól az Egészségügyi Világszervezet rákellenes szekcióját vezette. 15 Bereczky Albert (1893-1966) református püspök. 1944-ben részt vett az ellenállási mozgalomban. 1945 elejétől a Kisgazdapárt tagja volt. 1945. április 18-a után 1946 májusáig a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium politikai államtitkára volt. 1945 novemberétől nemzetgyűlési, majd 1947-től országgyűlési képviselő, később a Hazafias Népfront és az Országos Béketanács elnökségének tagja volt. Simon László (1912-1968) pedagógus, geográfus. 1940-től 1945-ig gyakorló gimnáziumi tanár volt. A Szociáldemokrata Párt tagja lett. 1945. február 15-én hozott minisztertanácsi határozat alapján a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium adminisztratív államtitkára lett. 1947-ig töltötte be ezt a tisztet. Később megszervezte és vezette a földrajzi Könyv- és Térképtárat, a Földrajzi Társaság főtitkárává választották. 16 Gács Ganz Lajos (1888-?) építészmérnök. Az első világháború éveiben a MÁV központi ügyvezetőségének magasépítési osztályát vezette. Később, az angol kormány szolgálatában, éveken át dolgozott gátépítési munkákon Egyiptomban és Szudánban. Hazatérése után, 1937-ben az ő kezdeményezésére hozták létre az Országos Ontözésügyi Hivatalt. A Szociáldemokrata Párt javaslata alapján nevezték ki 1945. június 17-én az Újjáépítési Minisztériumba politikai államtitkárrá, november 15-én lemondott. Lakatos Miklós (1904-1965) szerszámkészítő. 1919-től vett részt a a munkásmozgalomban. 1920-ban a Kommunista Párt tagja lett, többször letartóztatták, 1929-ben kizárták a szakszervezetből. 1945 után a Ganz Hajógyár üzemi bizottságának elnöke, majd az Újjáépítési Minisztérium csoportfőnöke lett. 1945. június 13-án a minisztertanács elfogadta az Újjáépítési Minisztérium politikai államtitkárává történő kinevezésére tett javaslatot. 1947től 1948-ig az Építési és Közmunkaügyi Minisztérium államtitkára volt. Adorján János (1900-1949) tanító, mezőgazdasági szakíró. Gazdálkodott, majd a Fővárosi Tejüzemet irányította. A Parasztpárt tagja lett. 1945. június 17-én az Újjáépítési Minisztérium politikai államtitkárává nevezték ki, pozícióját a Tildy-kormány idején is megőrizte. 1945-től 1947-ig tagja volt a Nemzetgyűlésnek. 1948-ig a Magyar Mezőgazdaság c. hetilap főszerkesztője volt. Öngyilkos lett. Antall Józsefi 1896-1974) jogász, kisgazdapárti politikus. 1919-tól a Belügyminisztérium munkatársa; a második világháború alatt menekültügyi megbízott volt. 1944-ben a németek letartóztatták, de szeptemberben szabadlábra helyezték. 1945-ben a Népjóléti Minisztériumban lett miniszteri tanácsos. 1945. május 4-én a Népgondozó Hivatal vezetőjévé, május 24-én pedig az Újjáépítési Minisztérium adminisztratív államtitkárává nevezték ki. 1945. november 15-től 1946. július 20-ig újjáépítési miniszter volt. 1945 novemberétől nemzetgyűlési, illetve 1953-ig országgyűlési képviselő, 1946-tól 1948-ig a Kisgazdapárt pártigazgatója volt. Varga István (1897-1962) államtudori oklevelet szerzett. 1919-ben a Központi Statisztikai Hivatalnál kezdte meg közszolgálatát. 1920-tól 1923-ig a Magyar Általános Hitelbanknál dolgozott. 1920-tól a Pázmány Péter Tudományegyetem statisztikai szemináriumában tanársegédként, 1926-1927-ben a pittsburgi egyetemen meghívott előadóként működött. 1927-ben a Magyar Gazdaságkutató Intézet igazgatója lett. 1940-ben c. nyilvános rendkívüli majd, 1945-ben rendes egyetemi tanári címet, illetve kinevezést kapott. 1944-ben a német titkosendőrség letartóztatta. 1945-ben belépett a Kisgazdapártba, a párt gazdasági szakértője volt. 1945. június 13-tól szerződéses jogviszonyban az Újjáépítési Minisztérium gazdaságpolitikai főcsoportját vezette, államtitkári jogkörrel. 1946. január 9-én államtitkári címet kapott. 1946. június 19-én az Anyag- és Árhivatal elnökévé nevezték ki. 1948 januárjában berendelték a Miniszterelnökségre és a statisztikai szolgálat újjászervezésével bízták meg, majd 1948 júliusától ismét a Gazdaságkutató Intézethez került. 1945-től a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetében, majd 1957-től a Közgazdaságtudományi Egyetemen dolgozott. 17 Sebestyén Pál (1893-1973) diplomata. 1919 januárjától állt külügyi szolgálatban. 1923-tól 1924-ig a fiumei konzuli kirendeltséget vezette. 1924-től 1931-ig a Vegyes Döntőbizottságok melletti Kormánymegbízottak Hivatalánál, 1931-től 1936-ig a Nemzetközi Agráralap bázeli titkárságán dolgozott. 1937-től a Külügyminisztérium nemzetközi közjogi osztályának vezetője volt. 1945 júliusától a Külügyminisztérium adminisztrációját irányította. 1945. október 24-én a minisztertanács által hozott határozat alapján nevezték ki rendkívüli követté és meghatalmazott miniszterré, egyben a Külügyminisztérium adminisztratív államtitkárává. 1946—1947-ben a párizsi békekonferencián részt vevő magyar delegáció tagja volt. Bedé István (1904—1978) diplomata. 1929-től állt a Külügyminisztérium szolgálatában. 1930-tól 1934-ig a pozsonyi konzulátuson dolgozott, majd 1939-ig a belgrádi követség beosz31