Levéltári Szemle, 46. (1996)

Levéltári Szemle, 46. (1996) 2. szám - Horváth J. András: Az egyesített főváros építésrendészeti tevékenysége és ügyiratai az 1870-es években / 3–23. o.

érintettek anyagi érdekeire és azok társadalmi viszonyaira is. így merülnek fel a mérlegelendő szempontok között például a „...felfolyamodó jelenlegi nyomasztó viszonyai..." vagy az ipartámogatás ügye.

59 A különböző hivatalok és testületek, valamint a felek közötti konfliktusok Egyöntetű hatósági eljárás (Azok a módosításokat tartalmazó határozatok, amelyek a közigazgatási szakszervek egybehangzó javaslatai alapján születtek, s amelyeket a folyamodó nem fellebbezett meg.) A folyamodványok legnagyobb részét azok a kisebb jelentőségű építési engedélykérelmek képezik, amelyeknek benyújtói már fennállott építmény valamiféle kiegészítését (toldalék, fészer), bővítését vagy kisebb átalakítását igényelték. Az ilyen jellegű ügyiratok száma nagy, annak ellenére, hogy az építési rendszabályban igyekeztek ezek jelentős részét kivonni az engedélyezési kötelezettség köréből. A szabályzat azt mondta ki ugyanis, hogy a falak szilárdságát „károsan" nem befolyásoló „változások", valamint „kisebb lényegtelen átalakítások" egyszerű írásbeli bejelentési kötelezettség mellett eszközölhetők. A fennmaradt ügyosztályi anyagban azonban ilyenféle „egyszerű bejelentések" aktái nem találhatók, ellenben tetemesek azok az építési engedélykérelmek, amelyek ilyen kisebb, lényegtelen átalakításoknak tekinthetők.

60 A közlekedés és a forgalom biztosítása a városrendezés és -építészet egyik legfontosabb szabályozó elve volt, melynek érvényesítését a közmunkatanácsi törvény rendelkezései is messzemenően előtérbe állították. A Mérnöki Hivatal igyekezett érvényt szerezni az építési szabályzat előírásainak, s műszaki véleményében gyakran javasolta az építési vonalon túlra kinyúló lépcsőfokok és egyéb „kiszökellések" méreteinek korlátozását vagy éppen azok eltiltását.

61 A kérelmezők többnyire nem is protestáltak az ilyen módosító határozatok ellen, melyek főként a gyalogos közlekedés zavartalanságának biztosítását célozták. Az érvényesíteni szándékozott elvek szigorúságára jellemző, hogy például boltkirakati szekrények létesítését a Mérnöki Hivatal csak abban az utcában tartotta engedélyezhetőnek, ahol csupán gyalogos közlekedés volt.

62 Ezen előterjesztések rendszerint nem ütköztek a Középítési Bizottmány vagy az Ügyosztály ellenállásába. A Bizottmány részéről ezzel kapcsolatban felmerült javaslatok jobbára csak kiegészítették a műszaki véleményt.

63 Nemigen kérdőjelezhették meg az építtetők a biztonsági szempontokat sem — különösen a szorosabb értelemben vett épületbiztonsági szempontot. A fővárosi hatóság nem akceptálhatta az építési anyagköltségekkel való takarékosság igényét, s még toldaléképítés esetében is szigorúan ragaszkodott az építési szabályzatban előírt falvastagságokhoz, a terveket azoknak megfelelően kellett módosítani.

64 Jogosnak elismert szerkezeti változásokat a Mérnöki Hivatal főként a tűzbiztonság fokozása céljából javasolt, melyek többnyire a tetőzet terveinek módosítására vonatkoztak.

65 Vitás hatósági javaslatok, illetve határozatok A tanácsi határozathozatalt megelőző előkészítő fázisban lényeges, érdemi nézetkülönbségek az önkormányzat egyes közigazgatási fórumai között nem13