Levéltári Szemle, 46. (1996)

Levéltári Szemle, 46. (1996) 2. szám - Horváth J. András: Az egyesített főváros építésrendészeti tevékenysége és ügyiratai az 1870-es években / 3–23. o.

Fővárosi Közmunkák Tanácsa Városszabályozás, telekpolitika. Az FKT építésrendészeti hatáskörben — mint említettük — csak másodfokon járt el, ám a Fővárosi Tanácsnak minden engedélykérelmet át kellett tennie, hogy az az „általános szabályozási szempontból fennforgó észrevételeit" közölje vele.

49 Ennek megfelelően az építési engedélyügyek minden iratcsomójában megtalálható a szabályozásra vonatkozó közmunkatanácsi „értesítés" is. Ezeket az ügyeket az FKT többnyire mechanikusan bírálta el és kezelte, mindenkor tartva magát az általa megállapított érvényes szabályozási tervhez. Véglegesnek szánt építményre, mely a szabályozási vonalba esett, általában nem adott jóváhagyást, s ezt az esetek többségében egyszerű formában, néhány soros levélben közölte a Fővárosi Tanáccsal: ,,...[a telek]szabályozás alá esik, a kérelmezett építési enedély ki nem adható."

50 Viszont ha a benyújtott elhelyezési tervet az FKT elvileg módosíthatónak vélte, ilyenkor átiratában rendszerint „üzenetet küldött" a Tanácson keresztül a folyamodónak, hogy ha az illető a terveket „...a szabályozási terv alapján készült részletrajznak megfelelően átdolgoztatja, annak alapján az engedély kiadását kérelmezheti.'*

1 TZlnyerhette a közmunkatanácsi hozzájárulást az az építtető is, aki noha a szabályozási tervekkel ellentétesen kívánt építkezni, ám telekkönyvi bejegyzés formájában jogi biztosítékot nyújtott arra, hogy az érintett terület majdani rendezésekor a saját költségén lebontja az építményt.

52 Fokozottan állt ez azokra az esetekre, amikor a tulajdonos ahhoz is hozzájárult, hogy a szabályozás végrehajtásakor a telkétől közterület céljára majdan eleső területét ingyen vagy kedvező áron a Fővárosi Pénzalap javára biztosítja. „A kérelmezett engedély oly feltétel alatt adható ki, [ha az utca]szabályozásának keresztülvitele alkalmával köteles leend folyamodó a kerítés falat saját költségére lebontani, valamint az utca kiszélesítéséhez szükségelt területet ingyen átengedni, s erre nézve egy telekkönyvileg is kitüntetendő' kötelezendő térítvényt kiállítani. JJ53 Az FKT igyekezett nem elmulasztani a területhasználati joghoz kapcsolódó és a telekpolitikai döntésekből fakadó lehetőségeket sem. Ha lehetséges volt, bérbe adta a tulajdonában lévő ingatlanokat;

54 a szabályozási vonalon túlra eső, ún. ,,kiszökellések"-ért használati díjat állapított meg;

55 s ő határozott a Középítési Bizottmány által javaslatba hozott terjedék-beváltási díjak felett is.

56 Jogi érvény, közérdek, A Közmunkatanács magánépítési ügyekben hozott másodfokú határozatait a fővárosi hatóság megfellebbezhette ugyan a belügyminiszternél, de erre csak igen ritkán került sor. Az FKT módosító határozataiban, „értesítésiéiben tetten érhető egyfajta óvatosság. A Közmunkatanács számára a törvény tág teret biztosított az előterjesztések szabad mérlegelésére, ám a legfőbb építészeti hatóság óvatosan élt a széles körű felhatalmazással. Állásfoglalásait egyfajta pragmatizmus, az előterjesztők érdekeit lehetőleg figyelembevevő óvatosság jellemezte. így például az FKT nem akarva ujjat húzni a cs. és kir. katonai hatósággal, egy, a várerődítési vonalba eső építkezés megtagadása alkalmával, a Fővárosi Tanács intézkedését helybenhagyva azon álláspontját tudatta a folyamodóval, miszerint: „...a katonai szempont megbírálásapedig a közigazgatási hatóságot nem illetheti".

57 Hasonlóképpen „tartózkodott az ügyben másodfokú határozatot hozni" a Közmunkatanács saját tulajdonú telkének rendészeti kérdésében is.

58 Igen jellegzetes volt az FKT köz- és magánérdekek egyeztetésére irányuló szándéka. Noha egyik legfőbb feladata a városesztétika szempontjainak érvényesítése volt, ennek során azonban igyekezett figyelemmel lenni az 12