Levéltári Szemle, 46. (1996)

Levéltári Szemle, 46. (1996) 2. szám - Horváth J. András: Az egyesített főváros építésrendészeti tevékenysége és ügyiratai az 1870-es években / 3–23. o.

zönséges házicsatorna áthelyezése esetében is — csakis a Mérnöki Hivatal „adatai és utasításai" alapján volt eszközölhető.

31 Ezekkel a szempontokkal voltak összefüggésben a közegészségügyi, higiéniai követelmények is. A hivatal a legfőbb hangsúlyt a megfelelő szennyvízelvezetés és a lakhelyiségek minimális higiéniája kérdésére helyezte. Ennek megfelelően, ahol nem volt utcai csatornázás, „szabályszerű pöcegödör" létesítését követelte meg.

32 Intézkedést vont maga után, ha az istállók az épület lakrészeire „befolyást gyakoroltak", s új istállók létesítésekor a beruházónak gondoskodnia kellett, hogy „...az istállóürülék eltávolítása" megfelelő legyen.

33 Feltétlenül intézkedést javasolt a Mérnöki Hivatal az elszállítatlan háziszemét felhalmozódásakor is.

34 Mivel pincelakások létesítését az építési szabályzat csak ideiglenes jelleggel, a véglegesen nem szabályozott területeken tette lehetővé, a hivatal is igyekezett azokat mennél szűkebb körre korlátozni.

35 Új, emeletes épületek esetében már kikötötték, hogy „. ..apincei helyiségeket lakásul használni nem szabad" }

& Városszabályozási, elhelyezési és közlekedési szempontok. A Mérnöki Hivatalnak, mint a főváros műszaki közegének elsősorban természetesen technikai jellegű funkciói voltak, ám műszaki javaslataiban gyakran találhatók telekpolitikai szempontú megállapítások is. Nem bonyolódva a telekpolitikai kérdések taglalásába, csak utalunk rá, hogy a hivatal építésrendészeti ügykörében eljárva sem hagyta figyelmen kívül ezeket a kérdéseket, az előterjesztések ugyanis gyakran vetettek fel a főváros érdekében álló javaslatokat. Hol egy szolgalmi jog betáblázása, hol egy építési telekrész cseréje, hol egy falfelállítás későbbi lebontására kiállítandó kötelező térítvény ad lehetőséget a hivatalnak,hogy felhívja a Középítési Bizottmány,illetve a Tanács figyelmét a főváros érdekeire.

37 Az érvényes város- és telekszabályozási előírások megkerülésének szándékával vagy konkrét ügyek kapcsán valamiféle módosítást célzó javaslatokkal kutatásaink során nem találkoztunk.

38 A beterjesztett kiviteli tervek értékelésekor — a jelek szerint — lényeges volt a közlekedés szempontja. A hivatal mind az akadálytalan gyalogos-, mind a kocsiközlekedés biztosítására fokozottan ügyelt.

39 így, noha a fővárosi hatóság jelentősen támogatta a helyi ipart, a Mérnöki Hivatal egy gyér forgalmú külterületi övezetben is azzal a megjegyzéssel javasolta lóvontatású iparvasút létesítését, hogy „...miután helyi közlekedési hátrány ez által nem származik..."'.

40 Középítési Bizottmány és annak Hetes Albizottmánya A Mérnöki Hivatal műszaki véleményét ezt követően a Középítési Bizottmány ún. Hetes Albizottmányához terjesztette, melynek javaslatai alapján hozta meg azután a Tanács, illetőleg a Magánépítési ügyosztály a végleges határozatot. Az Albizottmány elnöke — mint említettük — egyben a Magánépítési ügyosztály tanácsnoka is volt. Az Albizottmány az esetek legnagyob részében „műszaki vélemény szerint" megjegyzéssel, helybenhagyólag terjesztette az ügyosztály elé a Mérnöki Hivatal által leírtakat. Néhány kritikus esetben javasolt csak módosításokat azokban, s ennél jóval többször — egyetértve a műszaki véleményben foglaltakkal — kiegészítéseket fűzött hozzájuk. Biztonság. Ezen kiegészítések között ismét nagy szerep jutott a biztonsági, főként épületbiztonsági szempontoknak. így az Albizottmány hajlott például arra, hogy egy támfalat kiegészítő támoszlopokkal erősítsenek meg, vagy alépítményi főfalakat vastagabbra építsenek. A tűz- és balesetbiztonság is 10