Levéltári Szemle, 46. (1996)

Levéltári Szemle, 46. (1996) 1. szám - HÍREK - Koroknai Ákos: Ünnepi tudományos ülés a Magyar Országos Levéltárban / 60–63. o.

Ünnepi tudományos ülés a Magyar Országos Levéltárban A Magyar Országos Levéltár 1996. március l-jén, az Archívum Regni alapításáról rendelkező' utasítás kiadásának évfordulóján ünnepi ülést tartott, amelyen Lakos János főigazgató Szemerszky Aladárné restaurátornak, tanácsosnak a gépi papíröntés technológiájának levéltári meghonosításáért, az 1963 óta végzett példamutató szorgalmú és a nemzetközi restaurátor-konferenciákon is elismert kiemelkedő színvonalú munkájáért ProArchivo Regni-díjat adományozott. Az intézményi Közalkalmazotti Tanács és a szakszervezetek egyetértésével 1995-ben alapított díjat évente — az odaítélésére alakult bizottság javaslata alapján — adományozzák. Az ünnepi ülést Orosz István egyetemi tanár, az Országgyűlés Oktatási, Tudományos, Ifjúsági és Sport Bizottságának elnöke nyitotta meg. Lakos János főigazgató „A 240 éves Magyar Országos Levéltár" c. előadásában a levéltár történetét 1756. március l-jétől, a pozsonyi országház épületében rendi itézményként működő Archívum Regni lértejöttétől napjainkig követte nyomon. Az 1784-ben Budára költöző levéltár — mostoha körülményei ellenére — áldozatos munkát végzett a levéltári anyag megmentésében, megőrzésében és feldolgozásában, majd az 1848-as forradalmat követő polgári átalakulás nyomán felismerve az idők szavát — polgári intézménnyé alakult át. A funkciójában és feladatkörében korszerűsödött, egyúttal a tudomány képviselői és az érdeklődők részére kutatási lehetőséget is biztosító Magyar Országos Levéltár 1874-ben alakult meg. A több épületben működött levéltár krónikus helyhiányát az 1923ban birtokba vett Bécsi kapu téri épület szüntette meg. Ekkor indult útjára a levéltári szakma rangos folyóirata, a Levéltári Közlemények is. A levéltár közel 22 ezer ifm-nyi anyagából Budapest második világháború végi ostromakor több mint 3 ezer ifm, majd 1956-ban a belövések okozta tűzvész kapcsán további 9 ezer ifm pusztult el. A háború után - a Levéltárak Országos Központja irányítása mellett — a levéltári munkában súlypont-eltolódások következtek be. Tért hódított a frissen keletkezett dokumentumok átvétele, az iratselejtezések ellenőrzése stb. A megindított hatalmas rendszerező, rendező és feldolgozó munkák hatására a levéltár anyaga az 1970-es évekre jól kutathatóvá vált. Szakmai tudományos kiadványok sora látott napvilágot. A technikai fejlesztések nyomán az 1960-as évekre kiépült a mikrofilmező és restaurátorműhely. 60