Levéltári Szemle, 46. (1996)

Levéltári Szemle, 46. (1996) 1. szám - Molnár András: "Még a tekintetével is vezényel!": Batthyány Lajos gróf az 1843/44-es országgyűlésen / 3–20. o.

tábla ellenzéki vezetőit, hanem ő maga is felkereste a rendek üléstermét, így pl. 1843. december l-jén. 1844 farsangján ő és testvére, Zichy Karolina jár­tak elől a nemzeti táncok népszerűsítésében; 1844. február 17-én a Pálffy­palotában rendezett ellenzéki bálon csárdást (a titkosrendőrség szerint: magyar betyártáncot) táncolt hajnalig a férje és más ellenzéki vezetők oldalán. Nyilvános „fellépései" mellett otthont adott az olyan zártkörű, kife­jezetten politikai jellegű összejöveteleknek is, mint pl. az 1844. március 18-án a zsidók emancipációjáról tartott ellenzéki tanácskozás. 8 A felsőtábla üléstermének átrendezése volt az első kérdés, amelyen a fő­rendek látványosan összekülönböztek. A konzervatívok korlátozni, míg a li­berálisok bővíteni szándékozták a főrendi üléseken jelen lévő hallgatóság — zömében az alsótáblai követek és az országgyűlési ifjak — létszámát és mozgásterét. Ez ügyben május 22-én és 23-án konferenciát tartott a nádor, és nem született ugyan megállapodás, az ifjúság távol tartása céljából mégis felállították a korlátokat. Batthyány, aki már az előzetes tanácskozásokon tiltakozott a korlátozások ellen, a június 24-i főrendi ülésen szóvá tette, hogy méltánytalannak tartja a hallgatóság kiszorítását, amikor a sorompókon belül sok üres hely van. Miután a nádor jóindulatúan közölte, hogy a követek távollétében az ifjúság elfoglalhatja a helyeket, Batthyány azonnal felnyittat­ta a korlátokat. A nádor, látva a hallgatóság betódulását, nem tehetett egye­bet, mint megsértett elnöki jogaira hivatkozva figyelmeztette Batthyányt, hogy „ne gondoskodjék, ne rendelkezzék itt"! 9 Batthyány és liberális mágnástársai tisztában voltak vele, hogy pártjuk számára kulcskérdés lehet a főrendi üléseken elnökölő József nádor megnyerése, vagy legalábbis közömbösítése. 1843 augusztusában Bat­thyány, Eötvös József és Teleki László szinte naponta felkeresték a nádor szállását, hogy megkíséreljék - a kormánypárt legnagyobb bosszúságára — a nádor befolyásolását. 10 Batthyány Lajos — mintegy pártvezéri minő­ségében — a főrendek nyilvános ülésein is többször védelmébe vette az ellen­zék érdekeit és tagjait a nádor eljárásával szemben. így pl. a szeptember 26­i főrendi ülésen a nádor által rendreutasított Pálffy József gróf mellett fel­szólalva Batthyány kijelentette: ha a nádor a kormánypártnak elnézi az elfogult kijelentéseket, nézze el az ellenzéknek is. „Mi egyiknek szabad, másiknak is szabad legyen; és mi azt követeljük, hogy a mi pártunkra ugyanazon gyakorlat alkalmaztassák, mi a másik pártnak szól." 11 Az 1844. január 27-i ülésen ugyancsak az egész főrendi ellenzék nevében szólalt fel (amint ezt ők pártoló felállásukkal bizonyították is), amikor az ellen jelentett be óvást, hogy a nádor hat hétig nem hívta össze ülésre a főrendeket. Május 8-án ismét a főrendi ülések többhetes, bejelentés nélküli elnapolása miatt tiltakozott Batthyány, és kérte a nádort, a jövendőben előre jelezze az ülésszüneteket. 12 Midőn 1844. február 26-án a személyeskedő viták elke­rülésére figyelmeztette a nádor a főrendeket, Batthyány sietett leszögezni, hogy a nádori intés az ő elvbarátaira (sem a jelen-, sem pedig a távollévőkre) nem vonatkozhat. A május 17-i ülésen arra emlékeztette a nádort, hogy az elnök már több ízben kijelentette, miszerint az alsótábláról küldött üzeneteket az érkezés sorrendjében tűzik napirendre. Batthyány ekkor a nádorra hivatkozva sürgette a szabad kerületek ügyének tárgyalás alá vételét, majd válaszul a győri püspök megjegyzésére, hogy indítványa az elnök jogaiba ütközik, kijelentette: „én mindig azon értelemben fogok szólani, amelyben azt értelmem s szándékom tisztasága, és igaz meg­győződésem fogja tőlem követelni; ezen tábla és becsületem iránti köte­lességem teljesítvén, az iránt senkinek rendreutasítását el nem fogadom". Még tovább ment Batthyány, amikor az országgyűlés vége felé (1844. október 18-án) a nádort tette felelőssé azért, mert a főrendek nem vették tár­5

Next

/
Thumbnails
Contents