Levéltári Szemle, 46. (1996)

Levéltári Szemle, 46. (1996) 1. szám - MÉRLEG - Pintér Ilona: Ismertetés a Csongrád Megyei Levéltár új segédleteiről. A Csongrád Megyei Levéltár kiadványai. Segédletek IV–VI. Szeged, 1994–1995 / 51–53. o.

nak, amely maga sem nevezte meg konkrétan a tárgyát képező segédletet. Ez azonban nem lehet más, mint terjedelmi okokból lerövidített, ill. öszszevont áttekintő raktári jegyzék. A kötetekben közölt segédletek középszintű voltához kétség nem férhet, hiszen a fondokat/állagokat egyrészt a legkisebb raktári, másrészt a középszintű levéltári egységek szintjén írják le. A kötetek bevezetőiben megadott terminus technicusok mindegyike más, mégpedig magas szintű levéltári segédlet megnevezésére szolgál. Az ismertető leltár fond- és állagszinten készül, a levéltári kalauz a levéltári intézmény teljes anyagáról tájékoztat. A levéltárismertető lényegében nem is segédletfajta, hanem általános megnevezés, amely bármely levéltári anyagról írt munkát jelölhet. A levéltári terminológiai lexikon szerint ezt a kifejezést a lehelyesebb a fondismertetés szinonimájának tekinteni, de ilyen értelemben is ajánlatos kerülni a használatát. Mindenesetre a fondismertetés is fondszintű — tehát magas szintű — levéltári segédlet, a levéltár mint szintkategória pedig magától értetődően az. (Itt jegyzem meg, hogy a magyar levéltári terminológia nem ismeri a kötetekben többször előforduló fondsorozat kifejezést. A vele jelölt fogalom neve fondcsoport.) Szerkezetében mindhárom kiadvány az említett összeállítást követi, és emiatt nem emelhető vele szemben kifogás, néhány nem lényegbevágó változtatás azonban jobban áttekinthetővé tehetné őket a használóik számára. Az állagokhoz kapcsolódó történeti bevezetőt és az állagok rendszerére, rendezettségére, segédlettel ellátottságára, kutathatóságára, hiányaira stb. vonatkozó adatokat valószínűleg célszerűbb lenne az állagcím után, az állagokhoz tartozó levéltári egységek leírása előtt közölni. A mostani kettészakítottság különösen ott zavaró, ahol oldalakat kell lapozni ahhoz, hogy a két információsort együtt lehessen látni. Ugyancsak könnyítené a tájékozódást, ha az állagcímek előtt nemcsak a betűjelet, hanem a törzsszám többi részét is közölné a segédlet, mert ezzel elejét lehetne venni a lapozgatásnak annak megállapítására, hogy a kérdéses állag melyik fond része. Megfontolás tárgyát képezhetné továbbá az, hogy a fondtörzsszám ne kerüljön-e központi helyre, a fondcím elé, ahogy azt az Országos Levéltár leltárainál és a raktári jegyzékek készítésénél is megszoktuk. Ezeket a hangsúlyozottan nem lényegi változtatásokat azért merem javasolni, mert a kötetek készítői sem ragaszkodtak mereven az alapul vett összeállításban foglaltakhoz. így pl. az ismertetés sorrendje nem a fondtörzsszámok sorrendjében történik, hanem logikai rendet követ; az ifm-ben kifejezett terjedelmet az állagoknál külön is megadja; a raktári egységek mennyiségét nem összevontan, hanem raktári számmal közli; az összterjedelmet nem a fondtörténeti bevezető előtt, hanem utána adja meg. A kötetek megjelenése felvet egy speciális levéltárelméleti kérdést is, amelynek a Csongrád Megyei Levéltár sajátos helyzete az okozóje. A fondjegyzékek készítésekor Hódmezővásárhely és Szeged thj. város fondjai két egymástól független levéltárban, a Szentesi Állami Levéltárban és a Szegedi Állami Levéltárban kapták meg a törzsszámukat, a Csongrád Megyei Levéltár megalakulásával azonban egyazon intézmény részei lettek. Ebből a helyzetből következően egy fondtörzsszámon két különböző fond anyaga van nyilvántartva. Pl. a CsML. IV. A. 1001. törzsszám jelenti Szeged Város Királyi Biztosi Ülésének iratait és Hódmezővásárhely Város Tanácsának iratait is. Ez a jelenség valamennyi fondfőcsoportban tetten érhető az 1968 előtt — vagy inkább 1973, a Csongrád Megyei 2. számú Levéltár megszűnése előtt — felvett fondoknál, de az sem kizárt, hogy a későbbi felvételeknél is jelentkezik ez a párhuzamosság. Mivel az azonos törzsszámú fondok egymástól távol lévő raktárakban vannak, a napi munka során valószínűleg nem jelent gondot a fondtörzs52