Levéltári Szemle, 46. (1996)

Levéltári Szemle, 46. (1996) 1. szám - MÉRLEG - Pintér Ilona: Ismertetés a Csongrád Megyei Levéltár új segédleteiről. A Csongrád Megyei Levéltár kiadványai. Segédletek IV–VI. Szeged, 1994–1995 / 51–53. o.

Ismertetés a Csongrád Megyei Levéltár új segédleteiről 1. A Csongrád Megyei Levéltár Kiadványai. Segédletek IV. Hódmezővásárhely város levéltára 1691—1950. Szerk. Kruzslicz István Gábor. Szeged, 1994. 246. p. 2. A Csongrád Megyei Levéltár Kiadványai. Segédletek V. Barta László —Labádi Lajos: Szentes város levéltára 1703—1950. Szeged, 1995. 216. p. 3. A Csongrád Megyei Levéltár Kiadványai. Segédletek VI. Szeged város levéltára 1359—1950. Szerk. Dunaié Bognár Júlia. Szeged, 1995. 256 p. Ritka esemény, hogy megyei levéltár segédletkötetet adjon ki. Annál örvendetesebb, hogy a Csongrád Megyei Levéltár anyagáról 1994—1995-ben három ilyen kötet is megjelent. Körülbelül egy évtizede ugyanez a levéltár három hasonló segédletet már megjelentetett. A most megjelent háromból kettőnek, az 1995-ben kiadottaknak a megjelentetését a Nemzeti Kulturális Alap Levéltári Kollégiuma támogatta. A Levéltári Kollégium léte és működése, úgy tűnik, jelentős lökést adott a levéltári segédletek kiadásához. Remélhetőleg hasonlóképpen fogja segíteni a jövőben is a levéltárak ilyen irányú törekvéseit. Levéltárosgenerációk munkája válhat így közkinccsé, segítve a kutatók és az érdeklődők minél jobb tájékoztatását. Szeged, Hódmezővásárhely és Szentes városok levéltárainak 1950-ig terjedő fondjait ismertető kötetek hasznos tájékoztatási segédletek. A fondtörténeti bevezetők korrektek, lényegre törők, jól áttekinthetők. Joggal számíthatnak a kutatók érdeklődéséra, de segíthetik más levéltárak hasonlójellegű kiadványainak elkészítését is. A kötetek kapcsán azonban felmerülnek bizonyos elméleti problémák, amelyeket talán nem felesleges megemlíteni. Nem tisztázott, hogy mi a közzétett segédletek fajtája, a három kötetben háromféle megnevezés szerepel. A szegedi kötet bevezetője ismertető leltárnak, a hódmezővásárhelyi levéltári kalauznak, a szentesi levéltárismertetőnek mondja magát. Az ismertetés módja, vagyis a segédletbeli adatok szélessége és az iratanyag leírása mindhárom kötetben azonos. A fond címének, törzsszámának és korának közlése után a fondtörténeti bevezető következik — állagos fondok esetén az állagokra is kiterjedően —, kitérve a levéltári anyaggal kapcsolatos olyan tudnivalókra, mint az irattári rendszer, segédlettel ellátottság, kutathatóság, az iratanyagban mutatkozó jelentősebb hiányok. Ezt a szöveges részt követi a fond terjedelmének raktári egységekben és iratfolyóméterben kifejezett mennyisége, végül pedig az iratanyag leírása, amely a raktári egységek sorrendjében haladva iratfajtai sorozatonként vagy tárgyi tételenként összevonva adja a terjedelem és a kor adatait. Mindez megfelel a LIG által 27 002/1976. IX. számon kiadott, „A középszintű leltárak tartalmi, szerkezeti kérdései" című összeállításban leírtak51