Levéltári Szemle, 46. (1996)

Levéltári Szemle, 46. (1996) 4. szám - HÍREK - Szűcs László: Vörös Károly (1926–1996) / 66–68. o.

inkább kultúrpolitikai téren nyilvánult meg és érvényesült. Tagja volt a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat budapesti vezetőségének, a Balatoni Intézőbizottság Művelődési Állandó Bizottságának, a Magyar Történelmi Társulat vezetésének, később a Magyar Tudományos Akadémia Művelődéstörténeti Bizottságának, 1991-ben a budapesti önkormányzat magisztrátusának. - 1972-ben megvédte kandidátusi, 1979-ben pedig a doktori disszertációját. Munkássága többször részesült miniszteri és kormányszintű elismerésben. 1992-ben megkapta a Pro Űrbe Budapest Emlékérmet, 1995-ben pedig a Magyar Történelmi Társulat emlékérmét. Szerencsémnek tartom, hogy többször találkoztak útjaink. Emlékezetes számomra, hogy 1949-ben elsőéves egyetemi hallgatóként jelen lehettem egyetemi doktori vizsgáján (akkoriban teljesen nyilvánosak voltak az ilyen események). Később levéltáros gyakornokként számunkra is tartott előadást. 1953-tól 1955 végéig a LOK-ban voltunk kollégák, s néhány alkalommal - az én területi referensi munkára való felkészítésem jegyében - közös kiszállásokat tettünk. Ezek számomra maradandó kultúrtörténeti élményekké váltak. Ma is úgy látok városrészeket, kastélyokat és várakat, ahogy ő bemutatta, elmesélte nekem. Később néhány évig az Országos Levéltárban, majd a Művelődésügyi Minisztérium Levéltári Osztályán közvetlenebbül is együtt dolgoztunk. Kedves, munkatársaival törődő, figyelmes kolléga volt. Később, mikor már a Történettudományi Intézetben dolgozott, találkozásaink alkalmával előbb-utóbb mindig feltette a kérdést: No, és mi újság a szakmában? -jelezve, hogy eredeti foglalkozásának, „szakmájának" egy kicsit mindig is a levéltárosságot tartotta, már akkor is, amikor más terület kiváló alkotójának számított. Sokunk fülébe és sokáig visszacseng még kérdése: „no, és mi újság a szakmában?" Szűcs László 68