Levéltári Szemle, 46. (1996)

Levéltári Szemle, 46. (1996) 4. szám - HÍREK - Hudi József: Történeti konferencia Kapolcson / 62–64. o.

mezte a hivatalos felmérések alapján. Összegzésként megállapította, hogy a települések jogi helyzetüket, birtokszerkezetüket tekintve is lényegesen különböztek egymástól. Hudi József veszprémi főlevéltáros a Balaton-környéki ellenreformációs folyamat részeként mutatta be a nagyvázsonyi (1726), a petendi (1750), a monostorapáti (1762) és dörögdi (1762) római katolikus plébánia felállításának körülményeit, a XVIII-XIX. századi plébánosok társadalomtörténeti jellemzőit (származás, iskoláztatás, műveltség, karriertörténet). Molnár András zalai főlevéltáros az 1848. évi országgyűlési választások névjegyzékei elemzésével rajzolt képet az Eger-völgyi települések lakosságáról. Az általa megvizsgált hat községben (Vigánt és Petend 1938-ig önálló község volt) népességének 1848-ban 10,7%-a (a férfiaknak 20,9%-a) nyert választójogot - szemben az országos 7-9%-kal. Nemesi jogon a polgárok egyharmada, vagyoni-műveltségi cenzus alapján kétharmada élhetett politikaijogaival. A konferencia második napján Benda Gyula társadalomtörténész (ELTE Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszék) látta el az elnöki teendőket. Röviden áttekintette a magyar társadalomtörténet XX. századi fejlődési tendenciáit, kiemelte Mályusz Elemér és az országos egyesületnek nevet adó Hajnal István professzor-elődök munkásságát. Rámutatott a regionális társadalomkutatás fontosságára, a helyi történeti tudatot és polgári öntudatot erősítő szerepére. Foki Ibolya zalai levéltáros a térség 1850-es évekbeli községi igazgatásáról adott átfogó képet. Ismertette az 1855-ben felállított kapolcsi körjegyzőség előzményeit, a jegyzők helyzetét, a községek adóterheinek változásait (növekedését), a helyi autonómiák korlátozásának folyamatát. Halász Imre kandidátus, tanár (Pénzügyi és Számviteli Főiskola, Zalaegerszeg) a térség XIX. századi közoktatását mutatta be, hangsúlyozva, hogy az előzmények a XVIII. századra, sőt Kapolcs esetében a XVII. századra nyúlnak vissza. Kiemelte azt is, hogy a Bach-korszakbeli iskolarendszer színvonalas működése nélkül nem lehetett volna sikeres br. Eötvös József 1868as népoktatási reformja sem. Káli Csaba zalai főlevéltáros az 1945. évi körjegyzőségi és megyei közigazgatási iratok segítségével vázolta fel a térség háború utáni helyzetét, az újjáépítés nehézségeit, a települések társadalmi-politikai viszonyainak változásait. Többek közt rámutatott arra, hogy a földosztás az 5 kh alatti törpebirtokosok számát növelte, a kialakult zilált birtokviszonyok termeléscsökkenéshez és közellátási zavarokhoz vezettek. A 1945. őszi választásokon e falvakban a kisgazdapárt az országos (57%) és a Zala megyei átlagot (74%) is felülmúlva győzött. Kiss János evangélikus lelkész (Kapolcs) a kapolcsi evangélikus gyülekezet történetét tekintette át megalakulásától, az 1630-as évektől napjainkig. A gyülekezet lelkipásztora az 1930-as évekig járásnyi területet gondozott; hatásköre Halimbától a Lesence-vidékéig terjedt. A népes gyülekezet számos értelmiségit adott a hazának, lelkészei hosszú időn át a tapolcai esperesi hivatalt is betöltötték. H. Csukás Györgyi néprajzkutató (MTA Néprajzi Kutatócsoport, Budapest) diavetítéssel egybekötött előadásában a térség kisnemesi, uradalmi, paraszti építészetéről, az építészeti kultúra XVIII-XX. századi változásairól adott átfogó képet. Figyelmeztetése nemcsak a völgylakóknak szól. „Falvaink képe egyre inkább uniformizálódik. Nemcsak a házak óhatatlanul szükséges modernizálásával vész el a tájra jellemző építkezésmód, de a felújítás költségessége miatt olyan értékek is veszendőbe mennek, amelyek pusztulása nem lenne szükségszerű. Múltunk építészeti hagyományainak, értékeinek fel63