Levéltári Szemle, 46. (1996)

Levéltári Szemle, 46. (1996) 4. szám - MÉRLEG - Ress Imre: Die Archive in Ungarn. Budapest, Szeged, 1996 / 47–50. o.

tári kiadvánnyal, a Kompendium elnevezést segédlettel, a Substanzregister szóösszetételt állagjegyzékkel, a Prospektbestandsliste-t ismertető leltárral, a katonás Ausmusterung szót iratselejtezéssel stb. asszociálja. A magyar szak­irodalmat már ismerő kutató pedig meglepetéssel értesül arról, hogy a mértéktörténetet művelő Bogdán István „meteorológia történeti kutatásokat folytatott", míg a legendás levéltárosról, Házi Jenőről kiderül, hogy nő volt. Hervasztó érzés azt tapasztalni, hogy olyan közismert fogalmat, mint a Hely­tartótanácsi Levéltár, négyszeri nekirugaszkodásra sem sikerült helyesen lefordítani. Az intézmények, testületek, tisztségek visszaadásában tapasz­talt nagyfokú bizonytalanság kiküszöbölhető lett volna, ha jobban figyelembe veszik az elődök munkáját. Az Országos Levéltár szekcióinak korrektül fordí­tott német megfelelői megtalálhatók pl. az 1974-ben megjelent, éppen átdol­gozás alatt álló fondjegyzék előszavában. A recenzenst, ha az elszalasztott lehetőségek láttán néha vitriolba mártot­ta is a tollát, alapvetően az a jobbító szándék vezette, amellyel a kortársak a múlt században az úttörő Zimmermann Ferenc nehéz, hálátlan, de nélkülöz­hetetlen munkáját fogadták. A szerkesztés terheit vállaló mai utódok tiszte­letre méltó kezdeményezésének eredményes megvalósításához a levéltáros szakma mostaninál igényesebb közreműködése és hozzáállása szükséges. Csak így remélhetjük, hogy e fontos kézikönyv javított és bővített kiadására nem kell újabb száz évet várni. Ress Imre A Külügyminisztérium Sajtó és Nemzetközi Tájékoztatási Főosztályá­nak értesítése szerint az Össz-szovjet Kommunista Párt - az egykori SzKP utódpártja - Központi Bizottságának különleges bizottsága ez év szeptember 19-én bejelentette, hogy döntést hozott a párt különböző tar­talmú dokumentumainak nyílttá tétele ügyében. Az ITAR-TASS hírügy­nökség tájékoztatása szerint mintegy 1300 központi bizottsági jegyző­könyvről van szó, amelyek 1920 és 1991 között készültek. Nyílttá vált számos, főleg a cenzúrával, a nukleáris fegyver létrehozásával és a stratégiai erőkkel foglalkozó irat. Néhány dokumentum az atomfegyver­ről, a szovjet-német viszonyról és az 1961-es berlini válságról azonban továbbra is zárt marad. A híradás szerint a bizottságnak még ez év végéig további 6000 dokumentum publikussá tételéről kell döntenie. Ezek között 3000 KB- és PB-dokumentum, 1000 Komintern-irat, vala­mint a volt szovjet vezetők kb. 1500-at kitevő személyes iratanyaga található. 50

Next

/
Thumbnails
Contents