Levéltári Szemle, 46. (1996)

Levéltári Szemle, 46. (1996) 4. szám - DOKUMENTUM - Á. Varga László: A Nógrád Megyei Munkástanács megalakulásának körülményei / 15–32. o.

Kormányösszekötő pgt.: A feltett kérdésekre válaszolva kijelenti, hogy Magyarországon deportálás nincs. Ezt Kádár János a leghatározottabban leszögezte, ezt senki nem tudta még bizonyítani. Egyes fegyveres csoportokat elfogtak a szovjet csapatok, és azokat egyik helyről a másikra mozgatták, s majd át lesznek adva a magyar bíróságoknak. Ismétli, a kormány határozottan azon az állásponton van, hogy határon kívül nem vittek ki embereket, még azt senki sem látta. A felvetett kérdésekkel kapcsolatosan kijelenti, hogy Münnich Ferenc nyilatkozatáról nem tud semmit, még nem látta, és így nem is tud hozzászólni. Lénárt pgt.: Megköszöni a küldöttek megjelenését, a tanácsülést bezárja. Kraft. JEGYZETEK 1 A Nógrád Megyei Levéltár XXV. 4/c. B. 68/1957. sz. per (Beda József és társai) tárgyalási jegyzökönyvének 73. oldalához mellékelve. 2 Lénárt Andor a salgótarjáni gépipari technikum egri születésű, pedagóguscsaládból származó 31 éves tanára volt, s mint a városi pedagógusok egyik küldötte vett részt a Nógrád Megyei Forradalmi Nemzeti Bizottság 1956. október 30-ai alakuló ülésén. Ott beválasztották az 53 fó's megyei forradalmi testületbe, majd még aznap annak 11 fó's elnökségébe is, sőt annak a titkára lett. November 4-ét követően csak 13-ától vált ismét aktívvá. Bár mint nem üzemben dolgozó, nem lehetett munkástanácstag, de Mlinárik Istvánnal, a megyei nemzeti bizottság elnökével részt vett az ismét erőre kapó városi és városkörzeti üzemi bizottságok szervezésében, illetve mint ez a most közölt dokumentumokból is kitűnik, a Nógrád Megyei Munkástanács szervezésében is. 3 Vincze László Budapesten született 1928. december 10-én. Mindössze 6 elemit végzett. 1956. október végén az Acélárugyár Energia Üzemét képviselte munkahelye 80 fős munkástanácsában, tagja volt az üzemi gyárőrségnek is. November 8-án vagy 9-én a Kádár-kormánynál járt küldöttségben, a megyei nemzeti hizottságot képviselte. A megyei munkástanácsnak nem lett ugyan tagja, hanem csak mint összekötő tevékenykedett munkahelyének forradalmi testülete és a megyei munkástanács között. 4 Itt valószínűleg az október végi és november eleji időre gondolt az előadó. 5 November 6-án hajnalban a Kádár-hívek fegyveresen támadták meg a megyei nemzeti bizottság épületét, és elzavarták az október 30-án demokratikusan megválasztot megyei nemzetibizottság ott lévő tagjait, majd átvették a hatalmat. 6 IJyen kormányösszekötő volt például a megyében Cser Gyula. 7 Érdekes Vincze szóhasználata, ilyenek azonban ebben az időben nemcsak az ő szájából és korántsem csak november 4-e után hangzottak el a salgótarjáni iparmedencében. Gyakorlatilag az 1945-1948 között megteremtett ún. „népi demokratikus forradalom" vívmányainak: földosztás, termelőüzemek államosítása stb. megőrzését, vagyis egy demokratikus szocializmus megvalósítását tűzték ki ismét célul az itt élők. (A szövegből azonban némileg visszacseng az acélárugyári munkástanács elnökének egy-két korábbi, írásban is igen jól dokumentált szófordulata, ami feltételezi, hogy ő írta Vincze beszédét. - Ez azonban a helyzetértékelés nagyszerűségéből nem von le semmit sem.) 8 1924. február 28-én született Balassagyarmaton. Anyja neve Lehoczki Margit, foglalkozása Í

répkocsivezetŐ. 1945 előtt apja autójavító műhelyében, majd a család bérfuvarozási válalkozásában talált munkát. Ennek felszámolása után a kenyérgyárban, majd a salgótarjáni 33. sz. AKÖV-nél helyezkedett el. 1956. október 29-én tagja lett munkahelye munkástanácsának és az ún. 10-es bizottságának is. Másnap küldött volt a megyei nemzeti bizottság alakuló ülésén, ahol szintén megválasztották a 11 fős vezetőség tagjává. November 4-e után is vállalta, nemcsak az AKÖV-nél, hanem a megyében is, a forradalom vívmányainak védelmét. A megyei munkástanács tagja lett. 9 Etesen született 1922. április 13-án. Anyja neve Krammer Amália, iskolai végzettsége 6 elemi, foglalkozása bányász. A Nógrád Megyei Szénbányászati Tröszt Szorospataki Bányaüzeme munkástanácsának volt a tagja, majd november 21-én üzeme küldöttjeként beválasztották a bányatröszt 15 fős központi munkástanácsába, majd pedig annak intézőbizottságába, sőt az utóbbinak elnöke is lett. Ebben a minőségben szólalt fel a megyei munkástanács választásán. A18 fős megyei munkástanácsba szintén beválasztották. 10 Pálfalvai Gyula a Zagyvapálfalvai Mélyfúró Vállalat munkástanácsának elnöke volt. Beválasztották a megyei munkástanácsba. 11 A Nógrád Megyei Tanács idegenből, Békés megyéből idehelyezett elnöke volt. Személyét a megye munkássága, főleg Mlinárik Istvánnak, a leváltott megyei nemzeti bizottság elnökének ösztönzésére igen támadta. 30