Levéltári Szemle, 46. (1996)
Levéltári Szemle, 46. (1996) 4. szám - DOKUMENTUM - Á. Varga László: A Nógrád Megyei Munkástanács megalakulásának körülményei / 15–32. o.
felelőtlen beszéd. Szinte úgy néz ki a dolog, hogy vannak egyes személyek, akik ezen pletykákat és felelőtlen beszédeket készakarva terjesztik, hogy ezzel megzavarják a dolgozókat és nyugtalanítsák a népet. Ezen egyéneket ki kell dobni magunk közül. Ilyenkre nincs szükségünk. Tegnap a sajtóban tárgyalást folytattunk, és arra a megállapodásra jutottunk, hogy együtt fogjuk a lapot készítem, egymást ellenőrizzük, de nem kell félreérteni, nem cenzúráról van szó, csak arról, hogy bármely részről a jó cikkek, az igazak mehetnek, ellenben a rossz és hazug cikkek nem kerülhetnek a sajtóba. Tehát hangsúlyozom, hogy semmiféle cenzúráról nincs szó, csupán békés együttműködésről. A rádiónál azonban már más a helyzet. Elözönlötték olyanok, akik nem tartották szem előtt az igaz tájékoztatás tisztaságát. Szóba került egy-más kérdés is, a szakképzettség kérdése. Ha elhangzik egy kijelentés, akkor azt mondják, hogy Mlinarik mondta. Kijelentem most is, hogy az a munkáskáder, aki 10-12 év alatt nem tanult eleget és nem igyekezett azon, hogy tanuljon, annak nincsen helye vezető állásban. Van egy javaslatom, hogy a vita arra terelődjön, amiért most összehívták az ülést. Megalakultak az első időben a tanácsok, 20 tagból álltak, s nem a munkásság választotta őket. Amikor erre felhívtuk a figyelmet, a válasz az volt, hogy jól van ez így, úgyis ideiglenes. Erre a kérdésre nagyon kell vigyázni. A felelős beosztásokat meg kell vizsgálni, hogy jó gondolkozású személyek kerüljenek ilyen helyekre, igaz magyar emberek, akiknek mindenkelőtt a magyar nép sorsa és jövője lebeg a szem[e] előtt. Ehhez joga van a forradalomnak, amely oly sok véráldozatot kívánt a magyar néptől. A forradalom vívmányait akkor tudjuk megvédeni, ha a sztálinizmust gyökerestől kiirtjuk Magyarországról. Javaslatom az, hogy a megválasztott megyei munkástanács üljön össze a kormánymegbízottal és vizsgálják felül a megyei tanács dolgozóinak szakképzettségét, de ha szakképzettség ellenére jófejű magyar ember, akkor maradhat, ellenkező esetben ezen személyeket a vezető pozícióról váltsák le a legrövidebb időn belül. Ezen személy nem lesz 5-6 személynél több, ezeket kisebb munkakörbe tegyék, ami jogos, és elvárja a magyar nép, hogy olyanok vezessék, akiben megbízhatnak. Jogos ez a kívánságunk, mert nem kell 50 embert kidobnunk a közigazgatásból akkor, amikor Kádár János nemcsak a pártszervezetekre értette a tisztogatási munkát, hanem más közigazgatási szerveknél is. A sajtó kérdését egyszer és mindenkora zárjuk le, mert azt a tegnapi nap folyamán sikerült ügyesen megoldani. Most elsősorban a megyei munkástanács célkitűzéseit tegyük vita tárgyává, s szögezzük le, hogy melyek azok a követelések, amelyeket a kormánytól követelünk. Benkő Béla pgt. 15 : Én visszatérek a sajtóhoz és a rádióhoz. Szerintem a sajtót és a hangoshíradót olyan kezekbe kell adni, akik megyénk életét, az itt történteket leghűebben tudják visszaadni. Ez az eszköz az, amely az ország egész területére eljuttatja a megyénkben történteket, előfordulhat az, hogy a sajtó nem jut mindenkihez. De ha az utcán sétál és hallja a hangoshíradót, tájékozódhat arról, hogy mi történik a megye területén és a tanácsüléseken. Megtörtént az, hogy Laukó elvtárs beszédét közölte a rádió és a hangoshíradó, de a forradalmi munkástanács működéséről egy szót sem szólt. Tegyünk olyan embereket oda, akik régi harcosai a munkásságnak. Lénárt pgt.: Felszólalásában ismerteti azon fontos pontokat, amelyekkel az ülésnek foglalkoznia kellene, és kéri, hogy azokkal kapcsolatban tegyenek hozzászólásokat. Beszélnünk kell a munka további folytatásáról és annak felvételéről. Beszélnünk kell a környező megyei munkástanácsokkal való kapcsolatokról, 22
