Levéltári Szemle, 46. (1996)

Levéltári Szemle, 46. (1996) 3. szám - DOKUMENTUM - Gergely Jenő: Adatok a magyarországi katolicizmus helyzetéről a két világháború között / 22–41. o.

73-76. p.) A fővárosban egyértelműen a keresztény pártok győztek, a 22 mandátumból 15-öt szereztek. Az 1920. július 11-12-i fővárosi községi választásokon az ekkor alakult Keresztény Községi Párt győzött, 167 mandátumával az ellenfelek 73-at tudtak szembeállítani. Ezekben az eredményekben valóban fontos szerepe volt a vallásos, egyházi befolyás alatt álló, először választó nőknek, akiket a keresztény-nemzeti szervezetek mozgósítottak. Ekkor lett képviselő Slachta Margit szociális nővér, aki a magyar parlament első nőtagja volt {Lásd Gergely Jenő: A keresztényszocializmus Magyarországon 1903-1923. Id. mű, 157. p.) 28 Az Országos Katholikus Nőszövetség 1918-ban alakult, első elnöke gróf Zichy Rafaelné. 1922ben a szervezetnek 36 000 tagja volt. Budapest Főváros Levéltára Főv. tan. üo. ir. IX-3375/1922. sz. 29 A Mária Kongregáció olyan vallásos társulat, amelynek feladata, hogy tagjait a Máriatisztelet gyakorlása által az önmegszentelés és apostolkodó buzgalom magasabb fokára nevelje. A kongregáció alakítását a megyéspüspök engedélyezi, s nemek, életkor és foglalkozási ágak, műveltségi szintek szerint szerveződnek. Magyarországon a jezsuita atyák lelki és gyakorlati irányításával működtek. 1907-ben országos szövetségbe tömörültek, és ekkor induló folyóiratuk volt a Mária kongregáció. 30 A Jezsuita Rend magyarországi Önálló rendtartománya 1909. szeptember 9-én jött létre 182 taggal. Az említett központi rendházban kapott helyet a kongregációk központja is, ami ugyancsak jelzi az egybetartozásukat. 31 A pedagógusok között egészen 1945-ig nem működtek szakszervezetek, hanem iskolatípusok és iskolafenntartók szerinti „kari" egyesületek. Ilyenek alakítását - szoros egyházi felügyelet mellett - a katolikus egyház is engedélyezte. 32 Helyesen: mönchengladbachi irányzat. Németországban a keresztény szociális munkásmozgalomban a századfordulón két irányzat létezett. Az egyik az ún. „berlini irányzat", amely elsősorban Poroszországban működött, és ehhez csak katolikusok tartoztak, kimondottan katolikus felekezeti jellegű volt, és inkább egyesületként, semmint szakszervezetként szervezték a munkavállalókat. A „mönchengladbachi irányzat" a vegyes felekezetű Rajna-vidéken és a délnémet területeken működött, interkonfesszionális (felekezetközi keresztény) jelleggel, és határozottan szindikalista alapon. Lásd Hermann Scholl hrsg.: Katholische Arbeiterbewegung in West-Europa. Bonn, 1966. Eichholz Verlag, 108-134. p.; Gergely Jenő: A keresztény szakszervezeti mozgalom létrejötte és nemzetközi kapcsolatainak kialakulása az I. világháború előtt. Történelmi Szemle, 1980. 1. sz. 30-51. p. 33 A Keresztény Szocialista Szakszervezetek Országos Szövetségének 1920. június 30-i kimutatása szerint taglétszámuk 190 464 volt. (Ugyanekkor a szociáldemokrata irányú szakszervezeteké 152 441 fő.) Saját számításaink szerint a keresztény szakszervezetek tényleges létszáma a 100 000 körül mozoghatott. Lásd Gergely Jenő: A keresztényszocializmus Magyarországon 1903-1923. Id. mű, 194-218. és 296. p. 34 A keresztényszocialisták hetilapja a Szakszervezeti Élet volt, de közel állt hozzájuk A Nép című politikai napilap, amely egyébként az EME lapjaként jelent meg. 1919 őszétől ők is több szakmai közlönyt adtak ki, igaz, ezek megjelenése rendszertelen volt. Az MSZDP politikai napilapja a Népszava, s emellett minden nagyobb szakszervezetüknek volt színvonalas közlönye és egy központi értesítője. 35 Az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga 1919 decemberében alakult középosztálybeli, felekezetközi társadalmi egyesületként. Első elnöke gróf Teleki Pál, ügyvezető elnöke Wolff Károly, egyik társelnöke gróf Bethlen István volt. (Teleki a Keresztény Nemzeti Párt, majd a KNEP egyik vezetője, Wolff Károly a Keresztény Községi Párt vezére.) A 10 társelnök között foglalt helyet gróf Mikes János szombathelyi és Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök, Kapi Béla evangélikus püspök, Bernáth István, a Kálvin Szövetség elnöke. A Liga mögött a Wolff Károly által vezetett titkos társaság állt, amelyben számos fontos személyiség is szerepelt, mint pl. Bartha Richárd, Horthy polgári kabinetirodájának főnöke, Nádossy országos főkapitány, Strache Gusztáv főügyész, Töreky Géza törvényszéki elnök és mások (Nemes Dezső: Az ellenforradalom története Magyarországon 1919-1921. Bp., 1962. Akadémiai K., 154.p. A sok név között Pálosi Erviné nem fordul elő.) Az interkonfesszionális szervezeten belül felekezetek szerinti alosztályok működtek. 36 A kikeresztelkedett zsidók kirekesztésén kívül a titkos társaságok alatt a szabadkőműveseket értette és nem az előző jegyzetben említett titkos elenforradalmi szervezeteket. 37 Helyesen: Osservatore Romano, a Szentszék hivatalos napilapja. A keresztény (katolikus) pártok „internacionáléjának" szervezésében Pálosi tevőlegesen nem vett részt. Tényleges mozgatója az olasz Partito Popolare vezére, don Sturzo volt, aki ez ügyben Bécsben és Budapesten is járt, itteni partnerei Huszár Károly és Ernszt Sándor prelátus, kereszténypárti politikusok voltak. Az előkészítő Titkárság 1924-ben alakult meg Zürichben. A Keresztény Pártok Nemzetközi Szövetsége 1925-ben jött létre, s magyar részről a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt volt tagja. Lásd Papini, Roberto: II Coraggio della democrazia. Sturzo e l'Internationale popolare tra le due guerre. Roma, 1995, Ed. Stúdium. 38 Az Alkotmány c. országos katolikus politikai napilap 1895. december 24-én jelent meg először Budapesten. A Katolikus Néppárt alapítói hozták létre, s annak hivatalos lapjaként szerepelt. 1907-ben naponta csak 5000 példányban jelent meg. 1919. március 19-én betiltották. Egyébként mellette több országos katolikus lap is megjelent, és nagy számban a regionális lapok. Lásd Dersi Tamás: A századvég katolikus sajtója. Bp., 1973. Akadémiai K. 39