Levéltári Szemle, 46. (1996)

Levéltári Szemle, 46. (1996) 3. szám - DOKUMENTUM - Gergely Jenő: Adatok a magyarországi katolicizmus helyzetéről a két világháború között / 22–41. o.

39 1907-ben P. Buttykay Antal alapította meg az osztrák Pius Vérein példájára a Katholikus Sajtóegyesületet, amely elsősorban Prohászka pártfogását élvezte. 40 P. Buttykay Anal ferences (1875-1937); Dr. Baranyay Jusztin ciszterci (1882-1955) egyetemi tanár a Pázmány Péter Tudományegyetem egyházjogi tanszékén. A KSV szervezését Bangha a püspöki kar támogatásával 1917-ben kezdte meg. A részvényjegyzés 1918. januárban indult és április 15-én sikerrel zárult. 41 AKSV Rt. lapj,ai 1919. szeptember 28-án indultak meg. A napilapok: Nemzeti Újság reggeli politikai lap, Üj Nemzedék kora délutáni politikai bulvárlap, a Új Lap és a német nyelvű Neue Post. Hetilap a Képes Krónika (tk. a Nemzeti Újság vasárnapi képes melléklete), és szaklap a Magyar Jogi Szemle. Ezt erősíti meg Nyisztor Zoltán: Bangha Béla élete és műve. Bp., 1941., 228. p. A KSV napilapjai 1920-ban napi 140000 példányban jelentek meg, ez akkor az összes napilappéldány Ve-át tette ki. Az 1930-as évek közepén a Nemzeti Újság napi 21000, az Új Nemzedék 77 500 példányban jelent meg. AKSV-ről átfogó jelentést készített a püspöki kar 1934. március 21-i konferenciájának Bangha Béla. (Közli Gergely Jenő: A püspöki kar tanácskozásai 1919-1944. Bp., 1984. Gondolat K., 214-222. p.) 42 Lásd az 5. sz. jegyzetet. 43 A „szerkesztőségről" semmiféle dokumentum nem került elő, az nyilván Pálosi „egyszemélyes" vállalkozása volt a Liga pénzén. 44 E. K. N. L. = Egyesült Keresztény Nemzeti Liga 45 Ligue apostolique des Nations - Nemzetek apostoli ligája. XV. Benedek pápa 1917. augusztus 1-jei békefelhívásának támogatására még a háború alatt alapította a belga P. A. Philippe nevű redemptorista szerzetes. Lásd Papini, K: Id. mű. 31. p. A keresztény pártok internacionáléja nem ebből nőtt ki. 46 Esztergomi papnevelő intézet (szeminárium). 47 A Budapesti Központi Szeminárium, amelynek tagjai a Pázmány Péter Tudományegyetem teológiai fakultását látogatták. Ordináriusa az esztergomi érsek, de más egyházmegyék kispapjai is itt nevelkedhettek. 48 Nagyszombati társaskáptalan; amikor 1820-ban az esztergomi székesfőkáptalan visszaköltözött Esztergomba, az érsek Nagyszombatban társaskáptalant alapított, amely működését ténylegesen csak 1843-ban kezdte meg. 49 1918-ig állami részről főkegyúri engedélyre is szükség volt, amit azután az országgyűlés becikkelyezett. 50 privilégium fori = eredeti jelentése szerint klerikusok ügyeiben csak egyházi bíróság illetékes. Részletesen lásd Csizmadia Andor: A magyar állam és az egyházak jogi kapcsolatainak kialakulása és gyakorlata a Horthy-korszakban. Bp., 1966. Akadémiai K. 406-412. p. 51 Mégpedig a hivatásos tábori lelkész főhadnagy, s ettől felfelé épülő hierarchia élén a tábori püspök tábornoki rangban és fizetési kategóriában. A katolikus tábori lelkészetet 1920-ban állították fel és 1949-ig működött. Borovi József: A magyar tábori lelkészet története. Bp., 1992. Zrínyi K 52 Az egyházközségeket — mint a katolikus autonómia legalsóbb szervét - 1919 nyarán kezdték szervezni Budapesten. Később ennek szabályzata szerint a többi egyházmegyében is felállították őket. Végül is nem az autonómia, hanem az egyházi adóztatás szervévé vált, ugyancsak egységes adószabályzat szerint. Az egyházi adóról lásd Csizmadia Andor: Id. mű, 241-253. p. 53 brachium saeculare = világi karhatalom (igénybevétele). Az „A" kategóriába tartozók egyházi adóját a közadókkal együtt vetették ki és hajtották be. Akik ilyen adót nem fizettek, rájuk az egyházközség vetette ki az adót és hajtotta is be. Ehhez adott az állam jogi, ill. végső esetben végrehajtási segédletet. 54 A kegyúri kötelességeket a Codex Iuris Canonici 1469. canonja tartalmazta, de ezek Magyarországon szélesebb körűek voltak. A kegyúr lehetett magánszemély, község vagy közület, egyházi jogi személy, alapítvány vagy maga az állam. Elemzi Csizmadia Andor: Id. mű, 379-383. p. 5 5 Az 1926:XXII. te. a felsőházról sorolja fel annak egyházi tagjait, (katolikus részről a megyéspüspökökön túl tagok még az esztergomi, kalocsai és egri székesfőkáptalan nagyprépostja, a pannonhalmi bencés főapát, a premontrei rend csornai prépostja, a zirci ciszterci apát és a piarista provinciális.) 56 Ti. ha székhelye az adott vármegye területén van. 57 Az általa alapítottnak-építettnek egyben kegyura is lett, tehát fenntartásáról is gondoskodik; egyesületet csak hitbuzgalmit alapíthatott BM-engedély nélkül. A mondat utolsó része ismétlés. 58 A középiskolákról szóló 1934:XI. te. 42. §-a írta elő a katolikus középiskolák egységes főhatóságának a felállítását. A püspöki kar 1934. március 20-i konferenciájának határozata értelmében az 1934. október 26-i tanácskozásban döntöttek a Katolikus Középiskolai Főhatóság megszervezéséről 59 Erről lásd Csizmadia Andor: Id. mű, 177-186. p. 60 A vallásalap keletkezése: A „Cassa Parochum"-ot II. Ferdinánd létesítette, majd 1650-ben III. Ferdinánd újabb dotációval látta el. Célja a papnevelés újjászervezése és a lelkészkedő papság megélhetésének elősegítése volt. Az alapot a prímás és a püspökök kezelték. Ehhez kapcsolták az 1730-as években a pécsváradi apátság javadalmát. II. József az általa eltörölt kontemplatív szerzetesrendek vagyonát az alaphoz rendelte. A „fundus religionis" alapító okmánya 1782. szeptember 10-én kelt. A tanulmányi alapot Mária Terézia a XIV. Kelemen 40