Levéltári Szemle, 46. (1996)

Levéltári Szemle, 46. (1996) 3. szám - DOKUMENTUM - Gergely Jenő: Adatok a magyarországi katolicizmus helyzetéről a két világháború között / 22–41. o.

A magyar katolikus egyház a szomszédos államok uralma alatt. München, 1975. Aurora Könyvek., 9-104. p. 10 A „most" 1920 őszére vonatkozik. A táblázatban tévesen 170 gimnázium szerepel a 70 helyett, s a két jogakadémia közül az egyik itt maradt (Egerben). Éppen ezért a következő táblázatban szereplő 18 jogakadémiai tanár sem felel meg a valóságnak, mert az egriben az 1926/27-es tanévben mindössze 7 tanár volt. Az összesítés pontos, ha a megadott számsort összeadjuk, akkor az valóban 5678, tehát a 170 gimnázium helyett 70-nel számoltak. 11 Ez csak részben felelt meg a valóságnak. Az állami költségvetési támogatásról és a tanulmányi alapi segélyről lásd a 3. sz. dokumentumot. Ehhez járultak az egyéb bevételek, pl. tandíjak, beiratkozási és vizsgadíjak, valamint a hívekre kivetett ún. kultúradó. Emellett ide számították a tanulmányi alap, illetve községek és más közületek által fenntartott, de katolikus jellegű intézeteket is. 12 Erről lásd a 2. sz. dokumentumot. 13 Az 1918. október 31-től hatalmon lévő polgári demokratikus kormányról, illetve az 1919. március 21-én kikiáltott Tanácsköztársaságról van szó. Egyik esetében sem került sor földosztásra, így az egyházi javadalmak is egyben maradtak. A Tanácsköztársaság idején ezekből formálisan állami gazdaságokat csináltak. A berendezések - gépek, eszközök, takarmány, termények, állatok stb. - azonban ki voltak téve a fosztogatásnak és a felelőtlen kezelésnek. 14 A román királyi hadsereg a Tiszántúlt 1919. május 1-től 1920. március 30-ig tartotta megszállva. Az ország többi részét - a Dél-Dunántúl kivételével - 1919. augusztustól 1919. novemberig szállták meg. Aromán hadsereg minden mozdítható értéket igyekezett hadizsákmányként elhurcolni. 15 kinó = mozi 16 Ti. a román csapatokat leginkább tantermekben szállásolták el, s a felszerelést főzés és fűtés céljára használták tüzelőként. 17 A szerző a fehérterror kiváltójának a forradalmakat jelöli meg. Ekkor, 1920 novemberében külfödön ismertekké váltak a különítmények atrocitásai. A Teleki-kormány megkezdte felszámolásukat, éppen ekkor - 1920. november 10-én a rendőrség és a katonaság felszámolta a fehérterrorista különítmények budapesti központjait (Britannia, Ehmann-telep stb.). A bekezdés ezért kerülhetett a szövegbe. 18 Nyilván pályaváltoztatásról van szó. 19 Helyesen: abszorbeálják, azaz elnyelik, felszívják, itt igénybe veszik. 20 A kormány a keresztény munkásmozgalmat támogatta a szociáldemokratákkal szemben, de közelről sem a munkáltatókkal való harcban. A keresztény kurzus szociális ígéretei nagyrészt papíron maradtak. A keresztény szakszervezetek elégedetlensége esetenként sztrájkokban jelentkezett. Részletesen lásd Gergely Jenő: A keresztényszocializmus Magyarországon 1903-1923. Bp., 1977. Akadémiai K. 21 Az 1920. december 31-i népszámlálás szerint római katolikus 63,9%, görög katolikus 2,2%, összesen katolikus 66,1%. 22 A protestánsok gúnyos megnevezése a szerző felekezeti gyűlölködéstől sem mentes felfogására utal, ami egyébként nem voltjellemző az 1919 utáni keresztény-nemzeti megújhodásra. 23 A sorban XIII. Katholikus Nagygyűlést 1920. október 24-én tartották Budapesten. (Az elsőt 1900. augusztus 17-19. között Budapesten, a háború előtt az utolsó 1913-ban volt. Történetüket feldolgozta Gábriel Adriányi: Fünfzig Jahre ungarischer Kirchengeschichte 1895-1945. Mainz, 1974., 42-53. és 81-90. p.) 24 P. Bangha Béla S. J. a keresztény-nemzeti magújhodás, az „ecclesia militans" kiemelkedő vezéralakja, a harcos katolikus sajtó megszervezője. (1880. nov. 16-án született Nyitrán. 1909-ben szentelték pappá a jezsuita rendben. 1912-ben indította meg a Magyar Kultúra c. folyóiratot. Igen népszerű és hatékony hitszónok. A budapesti [Mária utcai] központi rendházban dolgozott. Az 1930-as évek elején kiadja a Katolikus Lexikont. Az Actio Catholica Sajtószakosztályának vezetője. 1940. ápr. 30-án hunyt el Budapesten.) Az itt említett hitbuzgalmi szervezet lett a Katolikus Férfiliga. 25 A Katolikus Népszövetség hivatalosan 1908. január 26-án alakult meg Budapesten. Első elnöke Rakovszky István néppárti politikus, főtitkára a keresztényszocialista Haller István lett. A Népszövetség a Volksverein für das Katholische Deutschland példájára jött létre. "Virágkorát az 1914 előtti évtizedben élte. 1919 után szerepét átvették a keresztény párt(ok) és új típusú keresztény szervezetek, majd az 1930-as évek közepétől az Actio Catholica. Formálisan 1946-ig fennállt, újj ászevezésére több sikertelen kísérlet történt. Lásd Gergely Jenő: A keresztényszocializmus Magyarországon 1903-1923. Id. mű; és uő: A keresztényszocializmus Magyarországon 1924-1944. Bp.-Gödöllő, 1993. TypoventK. 26 A Szociális Missiótársulat (másutt Missió Társulat) magyar alapítású női kongregáció. Probászka Ottokár székesfehérvári megyéspüspök joghatósága alatt Farkas Edit alapította 1908-ban. A beltagok hármas szerzetesi fogadalmat tettek, a kültagok világiak és általában családjuk körében éltek. Lapja a Keresztény Nő volt. (A beltagok száma az 1920-as évek végén 150, a kültagoké több mint tízezer volt.) A kék ruhához kék fátyolt viseltek. 27 A keresztény pártok - a KNEP - az 1920-as nemzetgyűlési választásokon nem arattak „teljes győzelmet". 1920. februárban a KNEP-nek 75, a Kisgazdapártnak 79 mandátuma lett. Az 1920 nyarán megtartott tiszántúli választásokon ez az arány még inkább eltolódott a Kisgazdapárt javára. (Lásd Gergely Jenő: Titkos választás és ellenforradalom - 1920. In: Parlamenti képviselőválasztások 1920-1990. Bp., 1994. Politikatörténeti Alapítvány, 38