Levéltári Szemle, 46. (1996)

Levéltári Szemle, 46. (1996) 3. szám - DOKUMENTUM - Gergely Jenő: Adatok a magyarországi katolicizmus helyzetéről a két világháború között / 22–41. o.

3. Szerzetesrendek támogatása. 4. Papnevelő-intézetek és hittanárok támogatása. 5. A fönnmaradt felesleg templomépítésre, beteg papok segélyezésére és egyéb kizárólag kath. célokra (Actio catholica, S. Stefano Rotondo helyreállítása) fordíttatik.

66 6. Kath. középiskolák és tanítóképzők fenntartása.

67 Magyar Országos Levéltár. Külügyminisztérium iratai. K-63. Politikai Osztály ir. 298. cs. 1935-34. t. (1885-1935. sz., 5-7. fol.) JEGYZETEK A DOKUMENTUMOKHOZ 1 Gr. Somssich József 1864. dec. 19-én született Grácban. 1898-ban lépett a közös külügy szolgálatába. 1919. szept. 11. - 1920. márc. 15. között magyar külügyminiszter. A Magyar Királyság első' szentszéki követe. Megbízólevelét 1920. júl. 26-án nyújtotta át XV. Benedek pápának. 1924. szept. 27-én mentették fel. Legitimista politikus, Fehér megyében 5349 kh. birtokkal rendelkezett. 1941. jan. 22-én hunyt el Budapesten. 2 Saját kezű aláírás. Ekkor rendkívüli követ és meghatalmazott miniszterként a Külügyminisztérium Politikai Osztályának II. csoportját (politikai csoport) vezette. (Lásd Pritz Pál: Iratok a magyar külügyi szolgálat történetéhez 1918-1945. Bp., 1994. Akadémiai K, 83. p.) Kánya Kálmán 1869. nov. 7-én született Sopronban. 1892-tó'l a közös külügy szolgálatában dolgozik. 1919. okt.-tól a magyar külügyminisztérium egyik megszervezője. 1925-1933 között berlini magyar követ. 1933. feb. 4-től 1938. nov. 28-ig külügyminiszter. 1945. febr. 28-án hunyt el Budapesten. 3 Ez a következő, 1/c. sz. dokumentum. 4 Saját kezű aláírás. 5 Az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga 1919 decemberében alakult, elnöke gróf Teleki Pál volt. (Részletesebben lásd a 35. sz. jegyzetnél.) Katholische Internationale Presse-Agentur = Nemzetközi Katolikus Sajtó Hírügynökség. A „budapesti szerkesztő" alatt annyi értendő, hogy Pálosi magát tette meg ennek, de szerkesztőségről szó sem volt. 6 A trianoni békeszerződés aláírására 1920. jún. 4-én került sor. Mint említettük, a nemzetgyűlés 1920. nov. 15-én - ünnepélyes tiltakozó nyilatkozat után - elfogadta a trianoni békeszerződésről szóló törvényt, majd 1921. júl. 26-án cikkelyezte be az 1921:XXXIII. tc.-t a trianoni békeszerződésről. 7 A latin szert, római katolikus egyházmegyékről van szó. A felsorolás azonban pontatlan, mert 3 érsekség és 15 püspökség létezett 1918 előtt, összesen 18. (Nem számítva a horvátországiakat.) A felsorolt 4 teljesen elkerült; a szelt egyházmegyék a következők: az esztergomi érsekség, a rozsnyói és kassai püspökség nagy része Csehszlovákiához került; a szatmári püspökség három részre oszlott: nagy része Romániához, kisebb részei Csehszlovákiához és Magyarországhoz tartoztak. A váradi püspökség nagyobb fele Romániához került, a csanádi püspökség nagy része Romániához, kisebb része Jugoszláviához, ill. Magyarországhoz tartozott. A kalocsai érsekség nagyobb része, a pécsi püspökség kisebb része Jugolszláviához került. A szombathelyi püspökség kis része Jugoszláviához, illetve Ausztriához, a győri püspökség nyugati szegélye ugyancsak Ausztriához került. (Ez összesen 10 egyházmegye.) Területi épségét megőrizte az egri érsekség, a váci, veszprémi és székesfehérvári püspökség. (Ez 4 egyházmegye, összesen 18, ha a pannonhalmi bencés főapátság önálló egyházmegyéjét nem számítjuk, amely szintén vesztett néhány plébániát.) 8 A görög szertartású római katolikus (görög katolikus) egyházmegyék helyzetének ismertetése sem pontos. Ugyanis a rutének munkácsi (székhelye Ungvár) és eperjesi püspöksége, valamint a magyarok hajdúdorogi (székhelye Nyíregyháza) püspöksége volt csak az esztergomi érseki tartomány része, és nekik volt az esztergomi érsek a metropolitájuk. Az erdélyi román görög katolikusoknak külön egyháztartományuk volt. A gyulafehérvár-fogarasi görög katolikus érsekség alá tartozott a lugosi, nagyváradi és a szamosújvári román görög katolikus püspökség. Nekik tehát az esztergomi érsek nem volt metropolitájuk, velük kapcsolatban csak a prímási joghatóság érvényesült. (1920 után azonban már ez sem, mert a primácia a mindenkori magyar államterületre vonatkozott.) Trianonnal az eperjesi püspökség nagy része Csehszlovákiához, a munkácsi nagyobb fele szintén Csehszlovákiához, kisebb részei Romániához és Magyarországhoz tartoztak. Az itteni eperjesi és munkácsi plébániákból szerveződött 1924-ben a miskolci görög katolikus exarchátus. A hajdúdorogi egyházmegye 4 paróchiája Csehszlovákiához, 75 Romániához került, és Magyarországon maradt 82 paróchia. Tehát nem áll, hogy „majdnem teljesen" az elvett területekre esett. A gyulafehérvár-fogarasi érseki tartomány teljes egészében Romániához került. Lásd Pirigyi István: A magyarországi görögkatolikusok története. Nyíregyháza, 1990. II. köt. 123. p. 9 Csehszlovákiában is, de még inkáb Romániában hatalmi eszközökkel próbálták a görög katolikusokat visszakényszeríteni az ortodox (görögkeleti) nemzeti egyházba. Lásd Salacz Gábor: 37