Levéltári Szemle, 46. (1996)

Levéltári Szemle, 46. (1996) 3. szám - DOKUMENTUM - Gergely Jenő: Adatok a magyarországi katolicizmus helyzetéről a két világháború között / 22–41. o.

5. A szerzetesrendek a megyéspüspök engedélyével szabadon telepedhetnek le Magyarországon és zárdáik után házadómentességet élveznek.

49 6. Atheológusok és lelkészek élvezik a „privilégium fori"

so egy részét, vagyis fel vannak mentve a katonai szolgálat alól. 7. A magyar nemzeti hadseregnek állami fizetést élvező tábori lelkészei vannak.

51 8. Magyarországon minden róm. kath. egyházközségnek adókivetési joga van.

52 Az állam jogsegélyt ad úgy az adók beszedéséhez, mint pedig a fizetés megtagadása esetén az adónak végrehajtás útján való behajtásához (Brachium saeculare).

53 Ugyanilyen jogsegélyt ad az állam a lelkészi párbérek (lecticale), a kegyúri kötelességek behajtásához.

54 9. A megyéspüspök hivatalból tagja a magyar törvényhozás felsőházának.

55 Afelsóliáz közoktatási bizottságának elnöke a hercegprímás. Tagja továbbá a megyéspüspök a vármegyei törvényhatósági bizottságnak.

56 10. A püspök szabadon alapíthat plébániákat, iskolákat, egyesületeket, emelhet templomokat, engedélyt adhat szerzetesrendek megtelepedéséhez.

57 11. Az egyházi hatóságok 1934 óta teljes szabadsággal kormányozzák a katholikus iskolákat, melyek államjogi érvényű bizonyítványt adnak. A kormány csak legfőbb felügyeletet (suprema inspectio)

58 gyakorol ezen iskolák felett. Az országban lévó' összes iskolák közül a katholikus egyház tartja fenn: az elemi iskolák 43%-t (2967 iskola), a középiskolák 29%-t (47 iskola), a tanító(nó')képzők 59%-t (35 iskola). 12. A püspökök tekintélyes ingatlannal rendelkeznek, melyet szent királyaink és magánosok adományoztak az egyháznak. Ezt az ingatlant szabadon kezelik, a kultuszminiszter a püspöki kar hozzájárulásával és az Apostoli Szentszék tudtával csupán felügyeletet gyakorol e vagyon felett.

59 Ugyanígy rendelkeznek vagyonnal a káptalanok és a szerzetesrendek (Szent Benedek rend, ciszterciták, premontreiek, piaristák s újabban a jezsuita atyák). M. Katholikus Vallás és Tanulmányi Alap Am. kath. vallás- és tanulmányi alap (128.000 kat. hold szántó és erdő) III. Ferdinánd király által (1650) létesített „cassa parochum"-ból és a II. József által eltörölt szerzetesrendek birtokaiból keletkezett.

60 Ezt az alapítványi birtokot a főkegyúr megbízásából a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter, nem mint állami funkcionárius, hanem mint a főkegyúr megbízottja kezeli.

61 Az ellenőrzést a főkegyúr által kinevezett 18 tagból álló Ellenőrző Bizotttság

62 végzi. Az Ellenőrző Bizottság elnöke a hercegprímás. Az alapítványi birtokok jövedelme az Ellenőrző Bizottság és a m. kir. vallásos közoktatásügyi miniszter közös elhatározásával a következő célokra fordíttatik: 1. Hozzájárulás az alsópapság kongruájához. Minden önálló lelkésznek évi 2176 pengő jövedelemre van igénye. Ahol ez a helyi forrásokból nincs biztosítva, ott azt a kongrua-alap kiegészíti. E kiegészítés a kongnia.

63 A kongrua-alap három forrásból tevődik össze: a.) államsegély (17/32), b.) vallásalap (13/32), c.) főpapi hozzájárulás.

64 2. 150 plébánia és templom fönntartása (kegyúri plébániák). Ide tartozik a pápai nunciatúra fenntartása is.

65 36