Levéltári Szemle, 46. (1996)

Levéltári Szemle, 46. (1996) 3. szám - DOKUMENTUM - Gergely Jenő: Adatok a magyarországi katolicizmus helyzetéről a két világháború között / 22–41. o.

Ezek a számok azonban nem fejezik ki a veszteség tényleges nagyságát. A római katholikus egyház ezeket a nagyszámú és az állami hatóságok szerint is magas nívójú iskolákat saját vagyonából tartotta el.

11 Ez a vagyon most aránytalanul megcsappant, mert az egyház elesett birtokainak jelentékeny részétói a megszállás folytán,

12 mely birtokok jövedelméből fenti iskolákat és egyéb kultúr intézményeit fenntartotta. A megmaradt egyházi vagyon állaga is rendkívül sokat szenvedett a Károlyi-forradalom és a bolsevizmus folyamán, midőn az uradalmak berendezése meglehetősen elprédáltatott.

13 Aromán megszállás szintén nem tanúsított valami különösebb kíméletet irántuk.

14 Aróm. kath. jellegű iskolák számának óriási megcsappanásával rendkívüli mértékben csökkent az iskolákban foglalkoztatott tanerőit száma, s ezzel arányosan lefokozódott az a befolyás is, melyet ezen személyzet a jövő nemzedék szellemének irányítására kifejtett. Az 1913-1914 tanévben a tanerők száma a különböző iskolákban a következőképpen oszlott meg: Az intézet neme A tanerők száma A tanerők száma 1913-14 évben Csonka-Magyarországon Elemi isk. r. k. 10 333 5 303 Polg. isk. r. k. 685 278 Középisk. r. k. 747 369 Jogakadémiák r. k. 18 18 Hittud. főisk. r. k. 158 71 A róm. kath. egyház a fentieken kívül számos kórházat, lelencházat, árvaházat, nevelőintézetet és kath. jótékony intézményt tartott fenn, és támogatott feldarabolása előtti időkben. Ezen intézményei a cseh, román és szerb uralom alatt pusztulásnak indultak, amennyiben az osztozkodó utódállamok a legkülönbözőbb ürügyekkel betiltották működésüket, cseh, román és szerb iskolák, tánctermek, kinók,

15 istállók számára elrekvirálták helységeiket (nyilván helyiségeiket - G. J.) és vagyonukat elkonfiskálták. A még megmaradt róm. kath. iskolák sok helyütt azért nem kezdhették meg működésüket, mivel a románok az egész iskola berendezését feltüzelték.

16 A legszegényebb iskolai berendezés több százezer koronába kerül s így a hiányok pótlása szinte lehetetlenséggel határos. Ez azon külső és gyászos keret, melyben a bolsevizmus bukása után a katholicizmus újra hozzáfogott nemzetfenntartó munkájához. A magyar nemzet szenvedései és megaláztatásai a politika felé fordították az összes tekinteteket. A vörös rémuralom elmúlása után, midőn a magyar nép újból kezébe vehette saját sorsának intézését, melytől a szovjet elzárta, oly általánossá vált a közügyek iránti érdeklődés és a politizálás, hogy még a hitélet is megsínylette. A szerzetes rendek panaszkodtak, hogy soha oly anynyira nem csökkent az áldozók száma, mint a kommün után. A hitélet azon mértékben lendült fel újra, amilyen mértékben győződtek meg a széles néptömegek arról, hogy a politika egyedül mély és benső kereszténység nélkül nem képes az országot a gyors gyógyulás útjára terelni. A legújabb események, a különítmények garázdálkodása

17 azt bizonyítja, hogy a forradalomnak szabad kalózkodása, a gazdasági krízis, széles rétegek kényszerű és hirtelen pályaválasztása

18 sokkal mélyebb és gyógyíthatatlanabb sebeket szakít, mintsem sokan gondolták. 28