Levéltári Szemle, 46. (1996)

Levéltári Szemle, 46. (1996) 3. szám - DOKUMENTUM - Gergely Jenő: Adatok a magyarországi katolicizmus helyzetéről a két világháború között / 22–41. o.

A forradalomnak zűrzavarai után a kedélyek sokkal izgatottabbak és a szélsőségekre hajlók, úgyhogy a tekintély uralma csak hosszú és fáradságos munkával állítható helyre. Ajogrend helyreállítása, a háború és a forradalmak folyamán elvadult köz­erkölcsök megszelídítése, a szükséges közjogi reformok szinte teljesen absor­leálják 19 a kormány és hatóságok erejét és idejét. A közjogi törvényalkotás nagy gondja és a pénzügyi nehézségek által meg­bénított közigazgatás nem tud eléggé ellenállást kifejteni a törvényesség me­zében takaródzó antiszociális ösztönök kitörésének a bolsevizmus által meg­sanyargatott iparos és kereskedőosztály részéről. Ez magyarázza meg a keresztény szociális munkásság elégedetlenségét a jelenlegi uralommal szemben, dacára a kormány le nem tagadható jóindu­latának a keresztény munkás mozgalommal szemben. 20 Mindezek a jelenségek öntudatra ébresztették a magyar katholikusokat, akik érzik, hogy a haza újjászületésének és regenerálásának feladata főleg az ő vállaikra nehezedik, mely feladatnak 62.8%, gör. kath. 2.2% arányszámuk­nak 21 megfelelően kötelességszerűen meg kell felelniök, ha nem akarják számbeli túlsúlyuk dacára az ország irányítását kezükből a mozgékony és agilis magyar protestandóknak 22 átengedni. * A háború kezdete óta tartó szünet után az év októberében 23 tartatott meg a XlII-ik kath. nagygyűlés, mely bizonyos seregszemle jellegével bírt. A nagygyűléssel kapcsolatban P. Bangha Béla 24 megkezdte azon férfiak ligájának szervezését, akik kötelezik magukat, hogy havonta egyszer a szent­ségekhez járulnak. A nagygyűlés keretében díszgyűlést tartott egyesületek közül figyelmet ér­demelnek: A kath. népszövetség, 25 melynek 1914-ben 300.000 tagja volt. A népszövet­ség tagjait havonta megjelenő füzeteivel, országszerte tartott népgyűlésekkel és gazdasági szervező munkával igyekszik öntudatos, jómódú katholikusok­ká tenni. A népszövetség legújabb már végrehajtásba vett határozata: hogy vidéki centrumokban szintén tart kath. nagygyűléseket a lakosság öntuda­tosítása és felvilágosítása érdekében. A Szociális Missió Társulat, mely Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök alapítása. 26 Ezen női társulat (tagjai - G. J.) egyszerű, a világi női ruhához telje­sen hasonló szabású sötétkék ruhát hordanak és népjóléti, szociális intézmények alapításával és vezetésével foglalkoznak: fogházpatronage, patronage foglalkoz­tató műhelyek, árvaházak, kertészetek vezetése és ezen kívül a női jótékonysági mozgalmak irányítói és szervezői. Nagyszabású és fáradhatatlan agitátorikus munkájuknak nagyrészben köszönhető a nemzetgyűlési és községi választá­soknál a keresztény pártok teljes győzelme, különösen a fővárosban. 27 Az Orsz. Kath. Nőszövetség a kath. nőegyletek központja, 28 és a tagjainak szellemi és erkölcsi képzésén kívül a Szociális Missió Társulat rendi alapon kifejtett működésével szemben egyesületi alapon törekszik ugyanazokra a célokra: cselédközvetítés, otthonok alapítása, pályaudvari missiók stb. Megemlítésre méltó tevékenységet fejtenek ki a hitélet mélyítése terén a Mária kongregációk, 29 melyek a hivatásokhoz simuló tagozottságuk dacára (urak kongregációja, egyetemi képzettségű tisztviselők, iparosok és kereske­dők, egyetemi hallgatók, középiskolai tanulók kongregációja) az egész ország­ban el vannak terjedve: központjuk Bpest. VIII. Horánszky u. 18-20 sz. alatt van a Jézus társasági atyák bpesti székházával kapcsolatban. 30 Egyébként Magyarországon majdnem minden társadalmi rendnek, osztály­nak megvan a kath. jellegű szervezete. A Kath. Középiskolai Tanár Egyesület pld. a kath. tanárok 80%-át foglalja magába stb. 31 29

Next

/
Thumbnails
Contents