Levéltári Szemle, 46. (1996)

Levéltári Szemle, 46. (1996) 3. szám - DOKUMENTUM - Gergely Jenő: Adatok a magyarországi katolicizmus helyzetéről a két világháború között / 22–41. o.

Adatok a magyarországi katolicizmus helyzetéről a két világháború között A magyarországi katolikus egyház és a magyar állam (értve ez alatt elsősorban a mindenkori kormányzati hatalmat) kapcsolatai az 1920-as és 30-as években általában véve jónak mondhatók. Az idevágó - egyébként csekély mennyiségű szakirodalom megállapításai esetenként szinte a maradéktalan összefonódásról, máskor az igen szoros együttműködésről szólnak.

1 Ezeket a véleményeket támasztják alá a korabeli források is, akár a publikus megnyilatkozásokat, akár az autentikus archív forrásokat vesszük számba. Ha például a szerencsésen fennmaradt szentszéki magyar követségi iratokat nézzük, azok is ezt a vélekedést erősítik meg.

2 Még ha a nyilvánvaló politikai célzatosságot le is számítjuk, a követek jelentéseiben a baráti, meleg, kiváló stb. jelzőkkel illetett kapcsolatokról olvashatunk. Úgy véljük, hogy mindez nem zárja ki az esetenkénti feszültségeket, a konfliktusok lehetőségét sem, amelyek jelentős része éppen a történelmi Magyarország összeomlásából, Trianonból, s ennek következményeiből: a főkegyúri jog körüli bonyodalmakból adódott.

3 Figyelembe véve a kapcsolatok árnyoldalait is úgy véljük, hogy a korszakban a magyarországi katolikus egyház „kritikailag illeszkedett" a rendszerhez, amellyel számos ponton nyilvánvaló volt érdekazonossága, összefonódása. Ezek közül itt csak két mozzanatra utalnánk (amikre a közölt dokumentumok is vonatkoznak). Az egyik a trianoni veszteségek kérdése, ezek hazai és nemzetközi tudatosítása egy remélt reparáció érdekében. Vonatkozik ez az államhatárok által szelt egyházmegyék dismembratiójának kérdésére, az elvesztett iskolákra, intézményekre, a vagyonjogi problémákra, elsősorban is az egyházi birtokokra. (Ez utóbbi bonyolult voltára jellemző, hogy míg pl. egyes egyházi jogi személyek a határokon túlra kerültek, javadalmuk egy része itt maradt, és fordítva, az itteni javadalmasok birtokainak adott esetben jelentékeny része új impérium alá került.) Mindez számos megoldatlan kérdést vetett fel, ami a működést is veszélyeztette, hogy pl. a kegyúri kötelességekre, terhekre utaljunk. A másik problémakör a katolikus egyház és a közéleti katolicizmus helye, szerepe az 1919 utáni Magyarországon, az új magyar állam és a katolikus egyház viszonya. A magát keresztény-nemzetinek nevező trianoni Magyarországon felértékelődött az egyházak szerepe. Míg 1918 előtt az alapjában véve liberális államrezon vallásilag közömbös volt, most az autokratikus-konzervatív berendezkedésű országban a keresztény egyházak fokozott szerepvállalása valósult meg. Közülük is a lélekszámát tekintve a lakosság majd 3

14 részét kitevő katolikusé,

4 amely ezen túlmenően a többinél jóval nagyobb és hatékonyabb intézményrendszerrel, apparátussal, struktúrával rendelkezett, amelynek működtetéséhez kellő anyagi bázisa is volt. A megnövekedett funkció- és szerepvállalást 22